Nem szabad dogmaként kezelnünk az ajánlott napi alvásmennyiséget, tévedés, hogy mindenkinek napi nyolc órára van szüksége.
Az alvásidő csökkenése a XXI. századi életmód velejárója. A Magyar Alvás Szövetség legújabb hazai kutatásai is megerősítik a nemzetközi tendenciát: kevesebbet és rosszabbul alszunk, mint akár harminc évvel ezelőtt - áll a szövetség szerdai közleményében.
Mint írják: azonban nem szabad dogmaként kezelnünk az ajánlott napi alvásmennyiséget, tévedés, hogy mindenkinek napi nyolc órára van szüksége - állítják a San Francisco-i Egyetem Science-ben közelmúltban megjelent tanulmány szerzői. Az úgynevezett rövid alvók, akiknek elég akár a napi hat óra alvás is, olyan génekkel rendelkeznek, amelyek elégségessé teszik az általánosnál kevesebb éjszakai alvást. A következtetés: a hatékony alvással eltöltött kevesebb idő nem egyenlő az alváshiánnyal. Az amerikai tudósok megfigyelései azért is figyelemre méltóak, mert bár ellentétesek a jelenlegi gondolkodással, miszerint az alváshiány felgyorsíthatja a neurodegenerációt, állításuk szerint számos embernél az agy rövidebb idő alatt is teljesítheti az alvási feladatait.
Mindezeket a hazai megfigyelések is megerősítik. "Az alvás minősége kiemelt szerepet játszik a mindennapi teljesítéseink, a folyamatos döntéshelyzetek legmegfelelőbb kiválasztása, vagy például a kreativitás szempontjából - hangsúlyozta G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke, a Budapesti Alvásközpont igazgatója.- Ezért is kerül az alváskultúra fókuszába az alvásminőség kialakításának, megőrzésének a programja Magyarországon is".