Paradigmaváltás idejét éljük a vakcinációban, nemcsak a fertőző betegségek elkerülésének, hanem az egészség megőrzésének is eszköze a védőoltás.
Hazánk még európai viszonylatban is büszke lehet a járványügyi biztonság terén elértekre. Sajnos, a siker nem tart örökké, úgy tűnik, mind sürgetőbb párbeszéd szükséges ahhoz, hogy a lakosság a védőoltások értékét megértse. Az ügyért a döntéshozókat éppúgy meg kell nyerni, mint az egészségügyben dolgozókat, hiszen ha náluk elutasító, információhiányos, téves adatokat kapnak az emberek, az a beoltási kedvet elveszi – mondta el az Országos Gyermek-egészségügyi Intézet vezetője, Dr. Mészner Zsófia.
Sajnos mindinkább így történik, pedig a felnőttek egyebek között a védőoltásnak köszönhetően nem kellett a még pár évtizede is retteget, életre szóló következményekkel járó betegségeket elszenvedjenek. Legtöbbünknek ma ismeretlen a 30-as, 40-es években igen gyakori szamárköhögés, fekete himlő, az ezeket később követő járványos gyermekbénulás, sőt egye inkább a mumsz és a skarlát, kanyaró is stb. járványos gyermekbénulás, a fekete himlő, a kanyaró stb. védőoltással elkerülhető. 1977 óta a világon természetes úton nem történt fekete himlős megbetegedés, 2002 június vége óta Európában nem fordult elő járványos gyermekbénulás.
A védőoltásokat az egészség megtartásában befektetésnek kell tekinteni. Sokszor, sokhelyütt kötelessége a szakembereknek, a médiamunkásoknak elmondaniuk, hogy egyetlen fertőző betegség sincs, amit érdemes kipróbálni, ha amúgy orvosilag elkerülhető! Az orvostudomány ezen a téren is óriásit fejlődött. Paradigmaváltás idejét éljük a vakcinációban, a megelőzés már nemcsak a fertőző betegségek elkerülését, hanem az egészség megőrzését is szolgálja. És tudni való, hogy nagyságrendekkel kisebb a megelőzés, mint a betegségek kockázata.
A védőoltás eredményessége ugyanakkor egyfajta ördögi kört idézett elő. Ha ugyanis a lakosság látóteréből egy rettegett fertőzés eltűnik – például szerencsére nem látni torokgyík miatt fuldokló gyereket –, akkor értelemszerűen a diftériától sem fél, sőt, inkább azon aggódik, hogy az ismeretlen betegség elleni védőoltásnak vajon milyen negatív következményei lesznek? Másként fogalmazva, járvány esetén örülünk, hogy a betegség ellen létezik védőoltás, ilyenkor az átoltottság fokozatosan megnő, majd ahogy a betegszám csökken, fertőzés és következményei a feledés homályába kerülnek, megszűnik miatta a félelem, s a betegséggel kapcsolatos rém- és tévhitek kapnak lábra. Továbbgondolásra érdemes – hangsúlyozta Mészner doktornő, hogy azok agitálnak az oltások ellen, akik amúgy egészségüket maguk is a korábban megszerzett védőoltásoknak köszönhetik. Vagyis, a viszályára fordulhatnak a dolgok…
Az is elgondolkodtató, hogy a teljes egészségügyi kiadás 3,2 százalékának a tizedét sem költjük védőoltásra, s ebben a lakosságnak bizony van némi felelőssége. Ugyanakkor elvitathatatlan, hogy ha az információk különböző ellenőrizhetetlen csatornákon és tévhiteken keresztül terjednek, akkor az átoltottság terén képtelenség eredményt felmutatni.
Miért éppen most aktuális tárgyalni a védőoltás kérdését? Sok egyéb között azért, mert mind több olyan védőoltás van forgalomban – tény ezért a lakosságnak fizetnie kell –, amely nemcsak konkrétan fertőzések megelőzését szolgálja, hanem valamilyen rosszindulatú betegség ellen való. Ilyen például a hepatitis B, vagy a méhnyak rák elleni HPV vakcina stb. Tudni kell, az újaknál is rendkívül nagy figyelmet fordítanak a biztonságosságra a gyártók és arra, hogy az oltások következtében esetleg fellépő bármilyen mellékhatást monitorizálják, szavatolják, hogy senkinek nem lesz baja.
A szakember kiemelte, ahhoz, hogy tényleges, tömeges haszna legyen a védőoltásoknak, az egészségügyi kormányzat hozzájárulása és többletforrások biztosítása sem kerülhető meg.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!