Az éjszakai nassolásért a későbbiekben a fogaink elvesztésével fizethetünk.
Ezt állítják amerikai kutatók, akik vizsgálataikról az Eating Behaviors című szaklap legújabb számában számolnak be. A University of Missouri - Kansas City kutatói egy nagyszabású dán követéses vizsgálat adatait elemezték. A kutatásban 2436 harmincévesnél idősebb személy vett részt, akik 1987-88-as felmérés során kitöltöttek a táplálkozási szokásaikat firtató kérdőívet, s fogászati vizsgálaton is átestek.
Az érintetteknek egyebek között azt is fel kellett tüntetniük, hogy szoktak-e az éj leple alatt enni. A kutatás második szakaszában, 1993-94-ben felmérték a résztvevők fogainak állapotát - olvasható a LiveScience (http://www.livescience.com) című tudományos hírportálon.
Az éjszakai evők kategóriájába azokat sorolták, akik hetente legalább két alkalommal keltek fel az ágyból, hogy némi táplálékot vegyenek magukhoz. Ez a táplálkozási rendellenesség az Egyesült Államok lakosságának csupán 1,5 százalékát érinti. Sokkal nagyobb számban vannak azok a serdülők és felnőttel, akik este 11 után falatoznak, arányuk az amerikai lakosság 9-11 százalékát teszi ki.
Mint kiderült, a kutatásban résztvevők közül az éjszaka táplálkozók néggyel több fogat veszítettek el a két vizsgálat közötti időszakban, mint azok, akik nem falatoztak alvás helyett.
"Azok, akik éjszaka esznek, majd a falatozás után nem mosnak fogat, sokkal nagyobb rizikónak vannak kitéve, hiszen alvás alatt csökken a fogak megtisztítását elősegítő nyálképződés" - magyarázta Jennifer Lundgren, a Missouri Egyetem pszichológusa, hozzátéve, hogy a kutatás csupán határozott egybeesést, s nem közvetlen kapcsolatot derített ki az éjszakai evés és a fogak elvesztése között. Az adott vizsgálat során ugyanis nem mérték az éjszakai nyálképződés mértékét, ahogy nem kérdeztek rá a nassolást követő fogápolásra sem.
"Nem világos, hogy a jobb szájhigiénia csökkentheti-e a fogak elvesztésének kockázatát" - emelte ki a pszichológus.
A vizsgálat a fogelvesztés egyéb rizikótényezőire is fényt derített, amelyek között a kor, a dohányzás, a cukorbetegség szerepel, de előkelő hely jut az iskolai végzettségnek is.