Elsősegély: nem sokat javult a tudásunk

Hozzávetőlegesen minden negyedik ember van csak tisztában azzal, hogy mi a teendő, ha valaki elájul a tűző napon, minden második, hogy hogyan kell újraéleszteni valakit vagy éppen milyen értéktől számít magasnak a vérnyomás. Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány 2014 áprilisában immár másodszor végezte el a Nagy Elsősegély Tesztet, melynek keretében több mint 1000 főt kérdezett meg arról, hogy gyakori vészhelyzetekben mik a teendők. Az idei eredmények azt mutatják, hogy még mindig nem dőlhetünk nyugodtan hátra, sajnos még mindig vannak helyzetek, amelyeknél nem tudjuk, hogy mik az azonnali, szakszerű teendők.

„Amikor tavaly először készítettük el a felmérést, szándékosan a leghétköznapibb, gyakran előforduló problémás helyeztek lehetséges „civil" megoldásaira voltunk kíváncsiak. Idén ugyanazokat a kérdéseket tettük fel, hogy lássuk, történt-e elmozdulás, de sajnos még mindig van mit fejlődni" - mondta dr. Czakler Éva, az Országos Mentőszolgálat Alapítvány alelnöke, mentőorvos.

Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány Elsősegély Tájékozottsági Index néven 2014-ben egy arányszámot is megalkotott, amely az összes helyes válasz és az összes feltett kérdés hányadosából mutatja meg, hogy egy 10-es skálán milyen eredményt értek el a megkérdezettek. Míg a tavalyi évre visszamenőleg ez az arány a skálán 6,8 pont volt, idén minimálisan, 0,2 ponttal javult, így a 2014-es Elsősegély Tájékozottsági Index 7 pont. Bár a szám nem alacsony, ez azonban nem jelenti azt, hogy minden egyes területen magas lenne a tájékozottsági arányunk.

Helyzetek, amikben tudjuk, hogy mi a teendő…

Ami jó hír, hogy vannak olyan területek, amelyeken úgy tűnik – a tavalyi eredményekhez hasonlóan –, hogy viszonylag tájékozottak vagyunk.

A megkérdezettek háromnegyede (75,16%) jól tudja, hogy az agyrázkódás tünete a hányinger, az aluszékonyság, a szédülés, viszont a válaszadók több mint ötöde a fülzúgásra, beszédzavarra, szédülésre voksolt, ám az első kettő nem jár együtt az agyrázkódással.

Úgy tűnik, jól kezelnénk azt a helyzetet is, ha üvegszilánk kerülne a szemünkbe. Szinte pont ugyanannyian (68, 41%), mint tavaly, tisztában vannak azzal, hogy ilyen esetben mindkét szemet steril gézlapokkal kell lefedni, ezt követően pedig azonnal szakorvoshoz kell fordulni. Sokan azonban még mindig úgy gondolják, hogy csukott szemmel kell feküdni és orvost hívni, vagy ki kell mosni a szilánkot a szemből és orvost hívni, esetleg kézzel kell eltávolítani a szilánkot és orvost hívni… A szakorvoshoz történő fordulás helyes ugyan, de az összes többi megoldás nem, sőt, kifejezetten veszélyes megoldások.

A tavalyi évhez hasonlóan az egyik legmagasabb helyes válaszadási arány (2013-ban és idén is kb. 95%) arra a kérdésre született, hogy „mi a teendő, ha nagyon magas láza van gyermekünknek?". Erre gyerekeknek való lázcsillapító, hideg borogatás vagy hűtőfürdő a megfelelő reakció. Sajnos még mindig vannak, akik azt gondolják, hogy ilyen esetekben melegíteni kell a gyereket (paplanba csavarni, forró teával, hogy izzadjon), ez azonban csak fokozza a bajt.

Már tavaly is sokan tudták, de idén még többen – a megkérdezettek több mint 96%-a –, hogy a napi ajánlott folyadékbevitel 2-2,5 liter.

Viszonylag sokan azzal is tisztában vannak, hogy mi a teendő egy csuklóvágás esetén. Közel 88% jól tudja, hogy le kell fektetni a sérültet, megemelni a karját, és a vérzésre kötést tenni. Fontos: nem enyhe, hanem nyomókötést alkalmazzunk, ne szorítsuk el a végtagot, illetve azt a szív magassága fölé emeljük!

A válaszadók közel 75%-a tisztában van azzal, hogy abban az esetben, ha leforrázzuk a kezünket, azonnal hideg folyó víz alá kell tartani. Érdemes megemlíteni, hogy sokan vannak azért azok is, akik szerint a hideg borogatás akár olyan anyaggal, ami nem ragad bele a sebbe, akár olyannal, ami bele is ragadhat, hasonlóan jó módszer – ám ezeket a megoldásokat mindenképpen kerüljük.

…és amikben nem…

Sajnos több olyan téma illetve szituáció is van, amely, a tavalyi évhez hasonlóan, még mindig problémásnak bizonyult. Ilyen például a vérnyomás, amelynél a megkérdezettek 57,12%-a tudta csak, hogy 140/90-es szám esetében már magas értékről beszélhetünk. Közel 25% csak 150/100-nál véli a határvonalat, de olyanok is többen vannak, akik 130/85 illetve 120/80 esetén már magas vérnyomásról beszélnek.

Az újraélesztésnél történt az egyetlen nagyobb ugrás a tavalyi évéhez képest. Míg 2013-ban a válaszadók közel 42%-a tudta csak, hogy ilyenkor a teendő a fej hátra hajtása és szájból orrba vagy szájból szájba levegőfújás, mellkas nyomás, 30:2 arányban, addig idén ez az arány 53,41%-ra nőtt. Ám még mindig sokan (közel 24%) gondolja úgy, hogy a jó válasz a légutak kitisztítása, fej hátra hajtása, szájból szájba levegőfújás és mellkas nyomás, 2:15 arányban – ezen a tévedésen azonban akár életek is múlhatnak.

Közeleg a kánikula, és sajnos gyakori a tűző napon történő ájulás. Ám közel 25% tudta mindössze, hogy ilyen esetben nemcsak, hogy árnyékba kell húzni az ájultat, de valahogy hűtenünk is kell a testet. Amennyiben eszméleténél van, ezt nem alkohol tartalmú, hideg folyadékkal is megtehetjük.

A kutatás eredményeinek értékelésénél láthatóvá vált, hogy sem kor, sem nem szerint nincsenek drasztikus különbségek. Egyes kérdések esetén a férfiak, más kérdések esetén a nők tűntek tájékozottabbak, ugyanez vonatkozik az idősebb és a fiatalabb korosztályra is.

„Meglehetősen vegyesek az idei eredmények is. Aminek örülünk, hogy az újraélesztés kapcsán úgy tűnik, tájékozottabbak lettünk. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy ez milyen fontos – minden elvesztegetett 1 perc 15%-kal csökkenti a beteg esélyét a túlélésre. Gondoljunk bele, mennyivel több életet lehetne megmenteni, ha mindenki tisztában lenne a helyes újraélesztéssel… és nem csak azzal.

Sajnos még hiányos a tudásunk az alap elsősegély helyzetekkel kapcsolatban. Pedig ez a tudás rengeteg embert menthet meg"- értékelte az eredményeket dr. Czakler Éva.