Félóránként hal meg valaki stroke-ban

Sokan azt hiszik, csak múló rosszullétről van szó a melegben, pedig szélütésük van. Ilyenkor azonnal mentőt kell hívni – figyelmeztet dr. Bereczki Dániel, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának igazgatója.

A stroke nem fáj, ezért sokan nem veszik komolyan, ha rosszul lesznek, azt hiszik csak idegesek, felment a vérnyomásuk, elfeküdték a karjukat vagy csak a meleg miatt elgyengültek, elszédültek. A legrosszabb, amit tehetnek, ha arra várnak, hogy enyhülnek vagy elmúlnak a tünetek. Ez persze megtörténhet – ekkor beszélünk átmeneti agyi vérkeringési zavarról. Az esetek többségében azonban az agyi érelzáródás tartósan fennálló tünetekkel jár, és csak sürgős beavatkozás segíthet.

A vérrögoldó kezelést a roham kezdetétől számított 3-4,5 órán belül el kell kezdeni, különben visszafordíthatatlan a károsodás – mondja dr. Bereczki Dániel. A neurológus arra figyelmeztet, hogy minden rosszullétre figyeljenek oda, főleg a nagy melegben, hiszen ilyenkor a szív és érrendszeri kockázat fokozódik.

Az igazgató azt is elmondta, hogyan lehet megállapítani, hogy valakinek stroke-ja van-e: erre utal, ha a száj félrehúzódik, a beszéd elakad, és ha az egyik oldali végtagok megbénulnak. Tehát ilyenkor arra kell kérni azt, aki rosszul van, hogy próbáljon beszélni vagy mosolyogni és emelje fel mindkét kezét. Ha ezekre nem képes, feltehetően stroke-ja van.

Ilyenkor nem körzeti orvost vagy egy családtagot kell hívni, hanem azonnal a mentőket, hiszen minden perc számít. A mentő ugyanis speciális strokecentrumba viszi a beteget, ahol azonnal megtörténnek a szükséges beavatkozások. Az országban 37 ilyen trombolízis (vérrögoldás) központ van.

Tavaly a stroke-os esetek mindössze 3 százalékában végeztek trombolízis kezelést, ennek oka a késlekedés és a felismerés hiánya. Sokatmondó adat, hogy ez a szám Ausztriában 18 százalék. A professzor szerint a reális cél Magyarországon is a 10 százalék lenne.

A késői felismerés mellett fontos lenne a megelőzés, a kialakulás kockázatát ugyanis így lehetne csökkenteni. A neurológus szerint fele ennyien halnának meg szélütésben, ha magas vérnyomását mindenki kezeltetné és a dohányzást abbahagyná. Ebből is látszik, hogy a dohányzás, a túlzott alkohol fogyasztás, az egészségtelen táplálkozás, a mozgáshiány, az elhízás és a stressz elősegítik a stroke kialakulását, ahogy bizonyos kockázati betegségek is: a magas vérnyomás, a szívritmuszavar, a cukorbetegség, a kóros vérzsírok, az érelmeszesedés.

Évente 45 ezer ember kerül kórházba stroke vagyis szélütés miatt. A köznyelv gyakran agyvérzésnek hívja a stroke-ot, de vérzés csak a betegek 15 százalékában alakul ki, 85 százalékban érelzáródásról van szó, vagyis agyi infarktusról. Stroke után egy évvel a betegek harmada már nem él, harmaduknak pedig tartós tünetekkel járó agykárosodása marad (féloldali bénulás, beszédzavar, kettős látás, látótér zavar, kognitív hanyatlás, depresszió).

Magyarországon 1980-ban 100 ezer lakosból évente 240-en haltak meg stroke-ban, a szám azóta javul, mára már 130-ra csökkent, de ez még mindig lesújtó adat például a szomszédos Ausztriához képest, ahol harmadannyi az áldozat.