A fizikai inaktivitas, a pihenő-kímélő életmód jelentős cardiovascularis rizikó faktor.
![]() |
Mindezek ellenére a populációban csekély a rendszeresen mozgó, fizikailag aktív személyek aránya! Nem veszünk tudomást a cardiovascularis betegségek efféle, nem gyógyszeres kezeléséről: felmérések szerint pl. az enyhe-közepes terhelést, legalább- vagy több, mint 30 percig , legalább-, vagy többször, mint heti 5 alkalommal végzők aránya csupán 22%. Sokkal szerényebb e szám, ha az idős, 65 éven felüli populációban keressük a fizikailag aktív személyek arányát. Sokszor valamilyen betegség, máskor kényelmi szempontok, azaz helytelen irányú életmód változás, egyes esetekben pedig a korral járó teljesítménycsökkenés az idősek valós, vagy vélt hivatkozási alapja. A mozgás hiánya pedig az idős korban is növeli - mégpedig már rövid idő alatt - az érrendszeri események előfordulását.
A fizikai inaktivitás, organikus következményei mellett, rontja a psychés funkciókat is. Növeli az időskori szellemi leépülés, elbutulás, azaz a dementia gyakoriságát, mint egy nemrég publikált / Annals of Internal Medicine 2006.144.73/ vizsgálatból kiderült. E vizsgálat tervezői kizárták a fordított lehetőséget, vagyis azt, hogy a dementia lenne az inaktivitás oka, vizsgálták és kimutatták ugyanis, hogy a résztvevőknek normális volt kiindulási kognitív funkciója. 1740, 65 évnél idősebb személyt követtek, átlag 6,2 évig, - 2 évente controllálva szellemi működésüket, kognitív funkciójukat. 158 idős személyben alakult ki elbutulás. Szignifikánsan /1,62-szer/ gyakoribb volt a dementia azokban, akik heti 3 alkalomnál kevesebbet mozogtak, vagyis fizikailag inaktívak voltak a heti 3 alkalomnál többet mozgókhoz képest. A vizsgálat azt bizonyítja, hogy a rendszeres fizikai tréning késlelteti az időskori demencia kialakulását.
Ez az eredmény újabb szempont az idősek rendszeres fizikai aktivitása mellett.