• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A fizikai inaktivitas, a pihenő-kímélő életmód jelentős cardiovascularis rizikó faktor.

A fizikai terhelés, a rendszeres mozgás, vagy sportolás viszont kedvező hatású, mert csökkentve a testsúlyt, javítja a testtömeg indexet, kedvező a cukoranyagcserére, csökkenti a hypertoniát, redukálja a kóros- és növeli a védő koleszterin szintjét. Vizsgálatok bizonyítják, hogy már a mérsékelt, vagy viszonylag csekély fizikai tréning is csökkenti a cardiovascularis események rizikóját és javítja az életkilátásokat. Nem árt tudni, hogy azok a férfiak, akik hetente 1, vagy több, mint 1 órát futnak, 42%-kal csökkentik egy lehetséges szív-érrendszeri betegség rizikóját. 30 perces súlyemelés 23%-kal, napi œ óra, tempós séta pedig 18%-kal mérsékli a veszélyt.

Mindezek ellenére a populációban csekély a rendszeresen mozgó, fizikailag aktív személyek aránya! Nem veszünk tudomást a cardiovascularis betegségek efféle, nem gyógyszeres kezeléséről: felmérések szerint pl. az enyhe-közepes terhelést, legalább- vagy több, mint 30 percig , legalább-, vagy többször, mint heti 5 alkalommal végzők aránya csupán 22%. Sokkal szerényebb e szám, ha az idős, 65 éven felüli populációban keressük a fizikailag aktív személyek arányát. Sokszor valamilyen betegség, máskor kényelmi szempontok, azaz helytelen irányú életmód változás, egyes esetekben pedig a korral járó teljesítménycsökkenés az idősek valós, vagy vélt hivatkozási alapja. A mozgás hiánya pedig az idős korban is növeli - mégpedig már rövid idő alatt - az érrendszeri események előfordulását.

A fizikai inaktivitás, organikus következményei mellett, rontja a psychés funkciókat is. Növeli az időskori szellemi leépülés, elbutulás, azaz a dementia gyakoriságát, mint egy nemrég publikált / Annals of Internal Medicine 2006.144.73/ vizsgálatból kiderült. E vizsgálat tervezői kizárták a fordított lehetőséget, vagyis azt, hogy a dementia lenne az inaktivitás oka, vizsgálták és kimutatták ugyanis, hogy a résztvevőknek normális volt kiindulási kognitív funkciója. 1740, 65 évnél idősebb személyt követtek, átlag 6,2 évig, - 2 évente controllálva szellemi működésüket, kognitív funkciójukat. 158 idős személyben alakult ki elbutulás. Szignifikánsan /1,62-szer/ gyakoribb volt a dementia azokban, akik heti 3 alkalomnál kevesebbet mozogtak, vagyis fizikailag inaktívak voltak a heti 3 alkalomnál többet mozgókhoz képest. A vizsgálat azt bizonyítja, hogy a rendszeres fizikai tréning késlelteti az időskori demencia kialakulását.
Ez az eredmény újabb szempont az idősek rendszeres fizikai aktivitása mellett.