Hány vesénk is van?

A természet lehet bőkezű vagy szűkmarkú, és adhat több vesét, vagy éppen kevesebbet. Mára már az orvostudomány is beavatkozik, hiszen hiába a két vesénk, ha azok működésképtelenek.

Ritkán ugyan, de előfordul, hogy a gyermek vese nélkül születik, ez az ún. Potter szindróma. Amennyiben ez már a terhesség folyamán kiderül egy ultrahang vizsgálaton, a terhességet megszakítják, mert a vese nélkül született gyermek életképtelen lesz.

Egy vesével is születnek gyermekek: amennyiben ez a vese egészséges, a gyermek teljes életet élhet, csupán jobban kell figyelnie arra, hogy az egyetlen vese jól működjön, illetve ne károsodjon. Kerülni kell a szélsőségesen sok fehérje és só fogyasztását, és érdemes rendszeresen kontrollra járni, hogy amennyiben a vese megbetegedne, károsodna, időben lehessen beavatkozni. Mivel nincs tünete, gyakran előfordul, hogy csak idős korban, vizsgálat során derül ki, hogy a páciens egyetlen vesével él.

Amikor baleset vagy betegség következtében sérül az egyik vese, hasonló a helyzet. Ha a másik vese egészséges, a páciens teljes életet élhet. Ám gyakori, hogy egy betegség mindkét vesét károsítja, és így mindkét szerv működésképtelenné válik. Ilyenkor két lehetőség van a beteg életben tartására: vesetranszplantáció, amikor egy új, egészséges vesét kap a beteg, vagy művese kezelés, amelyre akkor is sor kerül, amíg a beteg transzplantációra vár.

Magyarországon közel 6500 dializált beteg él, ők azok, akiknek ugyan két veséjük van, de azok működésképtelenek, így művese kezelésre szorulnak. Számukra nyugat-európai színvonalú ellátás biztosított a hazai dialízisközpontokban.

Az sem ismeretlen az orvosoknak, ha valaki számfeletti vesével rendelkezik. Ennek „mesterséges" módja az, amikor a transzplantáció során a már meglévő vesék mellé ültetik be a kapott szervet. Ha az is felmondja a szolgálatot és újabb transzplantációra kerül sor, akkor ismét újabb vese kerül az eddigi három mellé.

Magyarországon is vannak számfeletti vesével élők, pedig náluk nem történt mesterséges beavatkozás. A vesék fejlődése során szigorú mechanizmus szabályozza, hogy csak két működő veseállomány alakuljon ki. Ám néha ismeretlen okok miatt zavar keletkezhet a „rendszerben", így egy vagy több számfeletti, de teljes értékű (saját tokkal, vérellátással rendelkező) vese fejlődik ki a szervezetben. Bár a harmadik vagy negyedik vese már születéskor jelen van a szervezetben, mégis a legtöbb esetben csak kora felnőtt korban fedezik fel.

De vannak még más furcsaságok is: a vándorvese nagyon titokzatosnak tűnik a neve alapján, de igazából nem arról van szó, hogy méregtelenítő szervünk máshol bukkanna fel, mint kellene, „csupán" a tokján belüli mozgásról van szó. Ez kellemetlen ugyan, de titokzatosság csak annyiban övezi, hogy a Doktor House sorozat is foglalkozott vele egy epizód erejéig. Nem keverendő össze az úgynevezett dystopiás vesével, amikor a vese máshol nő, mint kellene: általában a háti vagy keresztcsonti régióban. Irodalmi ritkaságként thoracalis (mellkasi) dystopia is előfordul.

Extrém veseméretek

A vesék általában 12 centiméteresek. A normálisnál kisebb vese általában egyoldali probléma, a másik vese normális méretű, esetleg kompenzálásképpen az átlagosnál kissé nagyobb, de az alakja mindkét oldali szervnek normális. Ha mégis mindkét oldalon kisebb a vese az átlagosnál, akkor már kora gyermekkorban jelentkeznek a tünetek: étvágytalanság, súlygyarapodás elmaradása, hányinger formájában. Nagyobb lehet a vese az átlagosnál, ha egy másik oldali kisebb vesét kell kompenzálni, de lehet betegség (policisztás vesebetegség vagy egyszerű veseciszta) is a kiváltó oka. A vesék nagyobb mérete csak 15 cm felett okoz tüneteket.

„Javasoljuk, hogy akinek nincs is panasza, az éves laborvizsgálat során ellenőriztesse veseműködését. Fontos ez annak tükrében is, hogy ma Magyarországon minden tizedik ember érintett, veszélyeztetett a vesebetegségek terén" – mondta Fazekas Mária, a Nemzeti Vese Program szóvivője.