Jó lakásban egészségesebb az élet

A Habitat for Humanity október 4-én, a 2010-es Habitat Világnapon mutatja be lakhatási kérdésekről szóló jelentését a Washingtonban. A tanulmány számos világszerte gyűjtött példával bizonyítja, hogy van összefüggés az otthonok állapota és a családok egészsége között, továbbá átfogó stratégiát vázol fel a két kérdés együttes kezelésére.

A Habitat for Humanity harmadik alkalommal jelenteti meg a lakhatási problémákat nemzetközi összefüggésekben vizsgáló éves jelentését. A jelentés angol címe „Shelter Report 2011, Housing and Health, Partners Against Poverty", magyarul „Lakhatási jelentés 2011, Lakáshelyzet és egészség: Társak a szegénység elleni harcban". Az idei tanulmány a lakások állapota –beleértve például a víz- és csatornarendszer meglétét vagy hiányát, a higiéniás állapotokat– és az egészségügyi helyzet összefüggéseit vizsgálja. A szegény és a gazdag országokban egyaránt kimutatható a rossz lakáskörülmények hatása a népegészségügyi kérdésekre. Magyarországon 1,2 millió ember él olyan lakásban, amelyben nincs WC vagy fürdőszoba, csatorna, és/vagy az épület alapozás nélküli ill. vályogfalú. Az ilyen, elfogadhatatlan minőségű lakások aránya különösen a hátrányos helyzetű térségek falvaiban, kisvárosaiban magas.

“A lakások állapota kritikus szerepet játszik a családok egészségi állapotában és a közösségek általános jól-létében"  - idézi a tanulmány Jonathan Reckfordot, a Habitat for Humanity International vezérigazgatóját.

Számos, a tanulmány által bemutatott példa közül kiemelhetjük ennek igazolására a Világbank által Mexikóban végzett vizsgálatot, mely szerint azokban a családokban, ahol a földpadlót cementpadlóra cserélték, szignifikánsan javult a gyermekek egészsége: a paraziták száma 20%-kal csökkent, valamint a 6 év alatti gyermekeknél szintén 20%-kal csökkent a vérszegénység gyakoriságának az előfordulása. Az afrikai Malawiban a Habitat házakban lakó 5 évnél fiatalabb gyermekek között 44%-kal kevesebb maláriás, légúti és emésztőrendszeri megbetegedést figyeltek meg, mint a hagyományos házakban lakó gyermekek körében. Az Egyesült Államok tiszti főorvosa szerint a lakásokban előforduló nedvesség és penész tehető felelőssé az asztmás megbetegedések több mint 20%-ának kialakulásáért, melynek ellátása évente mintegy 3,5 milliárd dollár kiadással jár.

Hosszú távú hatást csak akkor lehet elérni az emberek egészségi állapotának javulásában, ha az egészségügyi és a lakáspolitikai intézkedéseket összhangba hozzák, együttesen kezelik. A Habitat jelentésével fel kívánja hívni a kormányok, a döntéshozók és a költségvetésért felelős szervek figyelmét a népegészség- és lakásügyi kérdések összefüggéseire. A Habitat javasolja, hogy a felelősök a jövőben az állampolgárok egészségének javítását tágabb kontextusban kezeljék, és a javasolt intézkedések olyan tipikusan az egészséggel összefüggő területeken kívül eső problémákra is terjedjenek ki, mint a lakáskörülmények javítása.

A Habitat for Humanity-t 1976-ban alapították az Egyesült Államokban, Magyarországon 1996 óta működik. Célja a méltatlan lakáskörülmények felszámolása, és az, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a tisztes otthon alapvető emberi jog. A szervezet alacsony jövedelmű családok lakhatási körülményein javít adományokból és önkéntesek bevonásával. A Habitat for Humanity nem ajándékba adja a segítséget: a támogatott családok kis részletekben visszafizetik a támogatást, és kétkezi munkájukkal is részt vesznek a munkálatokban.

Magyarországon eddig 10 településen összesen 680 család gondjain enyhített a szervezet: 150 család költözhetett új otthonba, 240 családnak pedig kisebb felújításokkal segített, valamint 290 családnak pénzügyi képzést és műszaki tanácsadást nyújtott az alapítvány. Építési projektjei mellett a szervezet ajánlást dolgozott ki a lakáspolitika szociális szempontú megközelítésére is.