Megváltozhat a betegellátó rendszer amennyiben az Orbán-kormány belevág az egészségügy átalakításába.
A kormánypárti politikusok különböző nyilatkozataiból a Népszava álláspontja szerint igencsak kényes tervek látszanak kirajzolódni: a tervek között szerepel például a most még önkormányzati fenntartásban lévő kórházak nagy résznek államosítása, valamint a társadalombiztosítás által fedezett szolgáltatások körének újragondolása.
Utóbbi a gyakorlatban azt jelentené, hogy kiegészítő biztosítók/biztosítások lépnének a színre, és pluszjárulékok, - befizetések fejében végeznének el olyan kezeléseket, melyeket eddig minden tb-fizető természetszerűen megkapott, hiszen az a biztosítási csomagban benne van. Ez megerősíti, hogy Mikola István néhány hete egy konferencián közölte, hogy felülvizsgálatra szorul az általános egészségbiztosítás tartalma. Ezt egyébként az egykori szakminiszter azzal indokolta, hogy 2009-ben veszélyes fordulat következett be a tb-kassza bevételi és kiadási oldalán, mert az állam több hozzájárulást fizetett, mint amennyi járulék befolyt.
A társadalombiztosítás szolgáltatási csomagjának szűkítését már mások is felvetették, mondván, ha a betegellátók számára az OEP nem képes megtéríteni az egyes kezelések teljes költségét, így az valamilyen formában a betegre hárul vagy hiányként jelentkezik.
Egyébként éppen ennek a problémának az orvoslására vezették be a vizitdíjat is.
A Fidesz a választási kormányprogramjában csak annyit vázolt: vizitdíjra, kórházi napidíjra szerintük nincs szükség, ők azt nem fogják bevezetni. Úgy tűnik tényleg nem. A tervekből feltételezhető, az Orbán-kormány másképp fogja hívni ugyanezt az állampolgári hozzájárulást; kiegészítő biztosítás lesz a neve.