Még mindig lelkesen fújjuk és szívjuk

Az Amerikai Magyar Orvosszövetség a dohányzás elleni küzdelemben óriási tapasztalatokkal rendelkező, nemzetközi hírű amerikai és az Egyesült Államokban élő magyar származású szakemberek részvételével szervezett kétnapos konferenciát a dohányzás egészségügyi, gazdasági és társadalmi hatásairól. A rendezvény nem titkolt célja a hasznos ismeretek és tapasztalatok megosztása.

Magyarországon majd minden harmadik ember dohányzik, ami jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy az ország világviszonylatban vezet a tüdőrák és torokrák okozta halálozásban, de a dohányzás komoly kockázati tényezője a hazánkban vezető halálozási oknak számító szív- és érrendszeri megbetegedéseknek is. E betegségek előfordulása többszöröse a dohányosok körében, ideértve a mások füstjét beszívó embereket – passzív dohányzás – is.

Évente mintegy 28.000 haláleset írható egyértelműen a dohányzás számlájára, amit az epidemológusok csak a 30-as évek TBC járványaihoz tudnak hasonlítani. A GKI által becsült adatok alapján az érintettek 8-10 százaléka, azaz évente több mint 2300 személy a passzív dohányzás miatt veszíti életét.

Mindemellett a tendenciák azt mutatják, hogy egyelőre nem számolhatunk a dohányzás visszaszorulásával, sőt akár további terjedésére is készülni kell, hiszen egy közelmúltban készült felmérés szerint a 11. osztályos (16-17 éves) tanulók több mint harmada – a fiúk 37,7 százaléka és a lányok 33 százaléka – heti rendszerességgel dohányzik, egyharmaduk nagy valószínűséggel máris napi dohányosnak tekinthető.

Az esemény meghívott előadói a dohányzás elleni küzdelemben, annak törvényi szabályozásában és a szabályozás hatékony megvalósítása terén óriási tapasztalatokra szert tett, nemzetközi hírű amerikai és az Egyesült Államokban élő magyar származású orvosok, tudományos kutatók. Közülük is kiemelkedik Dr. K. Michael Cummings, az amerikai dohányzásellenes kampány vezetője, a világhírű Roswell Park Rákkutatási Intézet egyik elnöke is, aki részt vett az Egészségügyi Világszervezet, a WHO Dohányzásellenes Keretegyezményének kidolgozásában és ennek számos amerikai államban történt bevezetésében. Ez a név egyébként máshonnan is ismert lehet, mivel ő volt az a kulcsszereplő, akinek a szakvéleménye döntő volt a híressé vált – azóta filmen és könyvekben is megörökített – New York állam kontra dohánygyárak perben.

A konferencián bemutatták be az amerikai segítséggel elkészült, első Magyarországon végzett dohányfüst koncentráció mérés eredményeit is. Erről fő tanulságként elmondható, hogy a különféle zárt terekben (pl.: bárok, éttermek, munkahelyek, bevásárlóközpontok) mért dohányfüst tartalom tipikusan magasabb volt mint WHO vagy US Environmental Protection Agency által elfogadott egészségre még nem káros határértékek.

Magyarország, bár az elsők között írta alá és ratifikálta 2004-ben a WHO Dohányzásellenes Keretegyezményét – vállalva ezzel, hogy a dohányzás visszaszorítása érdekében meghozza a szükséges összehangolt intézkedéseket az egészségügy, pénzügy, oktatás, igazságügy területén – a szabályozás tekintetében jelentősen elmarad Európa számos országától, a nemzetközi ajánlásoktól.