Nem biztos, hogy a járvány okozza a rekedtségét

Az elmúlt hetekben már közel 300 ezer ember fordult orvoshoz akut légúti fertőzéssel, amelynek velejárója lehet a rekedtség is. Előfordulhat azonban, ha ez a tünet a betegség gyógyulása után is megmarad, és tartós problémát okoz. Lehetséges, hogy a rekedtség nem is az akut fertőzés vagy gégegyulladás tünete, hanem valami másra utal? Mikor érdemes orvoshoz fordulni a zavaró panasszal? Dr.  Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ szakorvosa válaszolt a kérdésekre.

Mikor kell kivizsgáltatni a rekedtséget?

A rekedtség viszonylag gyakori panasz, ki ne rekedt volna be egy köhögéssel járó betegség, egy-egy végig énekelt koncert vagy akár a lakás száraz levegője miatt? Ugyanakkor vannak olyan figyelmeztető jelek, amelyek akár arra is utalhatnak, hogy nem egyértelmű, esetleg banális ok áll a rekedt hang mögött. Elsősorban ilyen az időtartam: ha a rekedtség 2-3 hétnél tovább tart, mindenképpen célszerű felkeresni egy fül-orr-gégész szakorvost. Akkor is orvoshoz kell fordulni, ha a rekedtséghez nyelési vagy légzési nehézségek társulnak, vért köhögünk, csomót vagy dudort érzünk a nyakunknál, beszéd közben fájdalmat tapasztalunk, ha több napra elmegy a hangunk. A műtéti beavatkozások után kialakuló rekedtség is feltétlenül orvosi kivizsgálást igényel.

A hangunk higiéniája is fontos

- Amikor valaki a nem múló rekedtség miatt érkezik kivizsgálásra, alapos kikérdezésre és vizsgálatokra számíthat. Már ennek során is fény derülhet a lehetséges gyakori okok valamelyikére, mint például a dohányzás, a kezeletlen allergia vagy a reflux – mondja dr. Holpert Valéria. – Kevesen gondolnak rá, de a nem megfelelő hanghigiéné is okozhat rekedtséget, különösen azoknál, akiknek munkaeszközük a hangjuk. Színészeknek, előadóknak, énekeseknek, tanároknak például érdemes a helyes hanghasználatot is megtanulni, és megfogadni az olyan tanácsokat, mint például a hang pihentetése, a mikrofon vagy hangosító használata nyilvános beszédnél, a bőséges folyadékfogyasztás, a sós vízzel történő gargarizálás, a dohányzás, alkohol és a túl fűszeres ételek kiiktatása. Sokan úgy vélik, rekedtség esetén hasznos a suttogás és a torok köszörülése, de valójában egyik sem tesz jót a hangnak, ezeket is érdemes kerülni. Azoknak pedig, akik szeretnék sokáig, hatékonyan használni a hangjukat, nagyon ajánlott, hogy szakember segítségével sajátítsanak el légzéstechnikai és beszédtechnikai gyakorlatokat.

Betegségre is utalhat a tartós rekedtség

Természetesen a rekedtség mögött betegségek is meghúzódhatnak, mint például az alábbiak:

Reflux (GERD)

A túlzott gyomorsav képződés során a savas gyomortartalom visszajut a nyelőcsőbe, ami gyakran a torkot, a hangszalagokat is irritálja, emiatt rekedtessé válhat a hang. Erre akkor is érdemes gondolni, ha úgynevezett néma refluxról van szó, amely nem produkálja a jellegzetes tüneteket, csupán a torokkaparás, rekedtség vagy köhögés hívja fel rá a figyelmet.

Allergia

Az allergiás orrdugulás miatt hátsó garatfali csorgás jelentkezhet. Ilyen esetben a torok felé lecsorgó orrváladék irritálhatja a hangszálakat, ami a gyakori köhögéssel együtt okozhat rekedtséget. (Ugyanakkor az allergiára szedett antihisztaminok is kiszáríthatják a nyálkahártyát, ami szintén nem tesz jót a hangszalagoknak.) Mivel pedig a hátsó garatfali csorgás hátterében az allergia mellett több fül-orr-gégészeti betegség is állhat, ilyen esetben mindenképp indokolt a kivizsgálás.

Hangszalag csomó, polip, ciszta

A hang túlerőltetése miatt a hangszalagok közepén bőrkeményedés szerű képletek, hangszalag csomók alakulhatnak ki, a rekedtség ennek egyik tünete is lehet. Ugyancsak kialakulhatnak polipok és ciszták a hangszalagon, amelyek nem csak nagyon zavaróak, de jelentősen rontják a beszéd minőségét. Szükség esetén műtéttel lehet kezelni azokat.

Daganatos elváltozás

A garat- és gégerákok legerősebb kockázati tényezői az alkoholizmus és a dohányzás, különösen, ha együttesen vannak jelen, emellett a szakirodalom megemlíti az azbeszt-szennyezés károsító hatását is. Az ilyen jellegű tumoroknak több típusa van, a hangszalagokon kialakulók a rekedtség jelentkezése miatt hamar jeleznek, ellentétben a gége egyéb területén kezdődő daganatokkal, melyeknél a rekedtség csak később alakul ki.

Egyéb betegségek

A sokízületi gyulladás olyan autoimmun betegség, amely elsősorban duzzadt, fájó ízületekkel, szem- és nyálkahártya szárazsággal jár, azonban a betegek harmadánál jelentkeznek hangszalag problémák is: torokfájás és a hangszalagok működési zavara miatt a hang elvesztése is előfordulhat. Az elsősorban nőket érintő pajzsmirigybetegség által okozott szerteágazó tünetek közt szerepelhetnek hangproblémák is. A rekedtség utalhat tehát pajzsmirigy alulműködésre, vagy akár megnagyobbodott pajzsmirigyre is. Mivel pedig még ezeken túl is léteznek okok, amelyekre éppen a rekedtség hívhatja fel a figyelmet, mindenképpen szükséges fül-orr-gégészhez fordulni.

- A kivizsgálás részét képezheti a laringoendoszkópos, valamint stroboszkópos vizsgálat is, amelyekkel a hangszalagok állapotát és működésbeli eltéréseit fel tudjuk tárni - ismerteti Holpert doktornő. – A vizsgálati eredmények függvényében pedig dönthetünk a kezelésről, amely lehet részben fül-orr-gégészeti jellegű, részben pedig, amennyiben más jellegű ok áll a tünetek mögött, más szakorvos kompetenciája.