Öröklött vagy szerzett?

A VIII. Országos Ikertalálkozón mutatkozik be az a vizsgálat, melynek célja hogy feltárja, milyen mértékben befolyásolják a genetikai állomány és a környezeti változók a metabolikus szindróma előfordulását. Magyarországon a szív- és érrendszeri megbetegedések tehetők felelőssé a legtöbb halálesetért, ugyanakkor kialakulásuk nem végzetszerű. A most induló kutatás az ikerpárok vizsgálatával segíthet új ismereteket szerezni e téren és ezáltal jobban megismerni a metabolikus szindróma mechanizmusát.

A sokak által csak korunk pestiseként emlegetett betegség a különböző anyagcsere és keringési zavarok (magas vérnyomás, magas koleszterinszint, cukorbetegség, elhízás) együttes megjelenését foglalja magába. A metabolikus szindróma kétszeresére növeli a kardiovaszkuláris események, négyszeresére a diabétesz kialakulásának kockázatát, és szignifikánsan magasabb mortalitással jár. A probléma súlyát jól érzékelteti, hogy a 2002-ben az Egyesült Államokban 47 millió ember szenvedett e betegségben, ami a teljes lakosság 25 százaléka.

Ugyanakkor a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulása nem végzetszerű, azok - a megbetegedések kockázati tényezőinek időben történő felismerésével és megfelelő kezelésével - elkerülhetők.

A metabolikus szindróma életmóddal, szokásokkal való összefüggésére bizonyíték egyrészt a fejlett országokban való robbanásszerű elterjedése a 21. század elejére. Másrészt azokban a társadalmi csoportokban, ahol átveszik a nyugati életformát, hamarosan jelentős mértékben emelkedni kezd a metabolikus szindróma, és a 2-es típusú diabétesz gyakorisága. A régóta ismert, klasszikus rizikófaktorok (dohányzás, alkoholfogyasztás) mellett összefüggés mutatható ki az elhízás és a munkahely típusa között is.

Ezen adatok ellenére az orvostudomány viszonylag kevés ismerettel rendelkezik arról, hogy a szív- és érrendszeri kockázati tényezők mennyiben örökletesek, illetve mennyiben alakulnak ki környezeti tényezőkkel, életmóddal, életvitellel összefüggésben.

Az egypetéjű ikrek genetikailag azonosak, így a genetikailag meghatározott tulajdonságok, betegségek is egyformán alakulnak ki bennük, és elméletileg minden különbség, eltérés a környezeti hatások különbözőségének tulajdonítható. A kétpetéjű ikrek genetikai állománya 50 százalékban közös, akárcsak a korban eltérő testvéreké, de mivel a kétpetéjű ikrek azonos korúak, a környezeti hatások szempontjából jobban összehasonlíthatóak, mint a nem iker-testvérek.

A most induló vizsgálat segítségével megbecsülhető a genetikai-környezeti hatások aránya, ami fontos adatokkal szolgálhat a betegség kialakulásának, és terápiás lehetőségeinek megismerése szempontjából is.

A ma Szigethalmon, közel hétszáz ikerpár részvételével megrendezésre kerülő VIII. Országos Ikertalálkozón induló adatgyűjtéses vizsgálat elsősorban arra keresi a választ, hogy milyen arányban határozza meg a genetikai állomány és milyen mértékben a környezeti hatások a metabolikus szindróma és a szív- és érrendszeri betegségek előfordulását.

A Bajcsy-Zsilinszky Kórház, valamint a Semmelweis Egyetem közös felmérésének szervezői remélik, hogy az ikerpárok vizsgálata segíthet új ismereteket szerezni e téren és ezáltal jobban megismerni a metabolikus szindróma mechanizmusát.