Bár az újonnan diagnosztizált betegek száma nem csökken, a túlélési esély évről évre növekszik.
 |
A Dél-dunántúli régió egészségügyi statisztikája szerint tavaly 3442-en haltak meg különböző rákos betegségekben, az első három helyen a gyomor- és bélrendszeri, a szájüregi, tüdő daganatok állnak, e kórformákat követi gyakoriságban a prosztatarák. Az újonnan felfedezett összes daganatos megbetegedés 72 ezer.
A tendenciát mutatja a pécsi urulógiai klinika betegszáma is, a páciensek nagyobbik hányada prosztatapanaszokkal jelentkezik orvosi vizsgálatra. Az adatok még érzékletesebbek, ha ezt az arányt a nők rosszindulatú daganataival hasonlítjuk össze: a prosztata tumor olyan gyakori a férfiaknál, mint az asszonyok mondjuk mell,- vagy méhnyak rákja.
A romló mutatók ellenére mégis csak akkor esik több szó e betegségről, amikor átfogó országos szűrőprogram indul, vagy a prevenciót célzó egynapos kampányesemény valamilyen világnaphoz köthető, holott a folyamatos felvilágosítás is fontos lenne.
Leggyakoribb a prosztatarák a 60-70 éves férfiak között. Több típusa ismert, amelyek agresszivitásban különböznek egymástól. Korai stádiumban viszont akár teljesen tünetmentes lehet, sőt, a betegséggel csaknem mindig együtt járó PSA-emelkedést például más kóros folyamat is kiválthatja.
A Pécsi Tudományegyetem Onkoterápiás Intézetének vezetője, Ésik Olga professzor szerint a szakma még keveset tud a külső rákkeltő tényezőkről, ezért a megelőzésre sincs biztosan hatásos eljárás. A belső okok között tartják számon az örökődlést: az esetek tíz százalékában sikerült kimutatni az apától, vagy anyától származó hibás gént, amely prosztatarákra hajlamosít. E kockázat azonban egyes családokon belül magasabb is lehet. Így például egy 55 évesnél fiatalabb beteg családtagjainál elérheti a 40 százalékot is.
A betegség kockázati tényezőjének számít még a jelentős zsírtartalmú étrend, a magasabb egyéni férfi nemi-hormon szint (androgén) jelenléte, valamint az A-, D- és E-vitamin, illetve a szelén étrendi hiánya.
A betegség terápiájában az első lépés a szövettani minta feldolgozása. A távoli áttétet nem adó daganat helyi kezelésére a sebészi beavatkozás, vagy a sugárkezelés javallott, és további kiegészítő kezelések is szükségesek a reményt keltő gyógyuláshoz.
A napjainkban ismert legkorszerűbb kezelés mellett a betegek túlélési valószínűsége 60 százalék. Ez az érték azonban nagymértékben növelhető (akár 95 százalékra is), ha a betegséget időben felfedezik.
Azt szintén a kutatás derítette ki, hogy a prosztata PIN-je (interaepithelialis neoplasiája) legalább tíz évvel korábban kimutatható a későbbi prosztatarákos betegekben. A megelőzés szempontjából fontos lenne tehát, hogy már a középkorú férfiaknak megjelenjenek szűrővizsgálaton, akkor is, ha a prosztatájukkal kapcsolatban semmilyen rendellenességet nem éreznek.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!