Úttörő kutatás a születési rendellenességről

A kismama méhének rendellenessége nemcsak a vetélés és a koraszülés kockázatát növeli, hanem akár veleszületett testtartásbeli vagy szív- és érrendszeri problémákkal is összefüggésbe hozható.  Dr. Bánhidy Ferenc, a Semmelweis Egyetem II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatóhelyettese Dr. Czeizel Endrével, Dr. Horváth-Puhó Erzsébettel és Dr. Dakhlaoiu Abdallahhal közös vizsgálatában azt vette górcső alá, hogy az egy- vagy kétszarvú méhben kihordott magzatok születési rendellenességei vajon visszavezethetőek-e a szerv deformitására - számolt be a tanulmány lényegéről a Semmelweis Figyelő.

A beszűkült méhüreg akadály lehet
Az úgynevezett egyszarvú méh (uterus unicornis) olyan rendellenességet jelent, amelynél az egyik petevezeték és -fészek csökevényesen fejlődött ki, vagy teljesen hiányzik, míg kétszarvú méh (uterus bicornis) esetén a két méhfél nem forrt össze teljesen magzati korban. Mindkét állapot a méhüreg beszűkülésével jár, így megnehezíti a teherbe esést, illetve akadályt jelenthet az utód fejlődésében. A szakirodalomban ismert tény, hogy az ilyen rendellenességgel élő kismamáknál nagyobb a vetélés és a koraszülés kockázata. Arról azonban mindezidáig nem készült kutatás, hogy a méh említett állapota összefüggésbe hozható-e a babát érintő születési rendellenességekkel.

Országos adatbázist hívtak segítségül
A Semmelweis Egyetem docensének kutatócsoportja a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartásának adatbázisát, illetve az érintettek terhességi kiskönyvét, szülés utáni zárójelentését és egyéb orvosi papírjait használta az elemzéshez. A kismamáknak ezen kívül kérdőívet kellett kitölteniük esetleges betegségeikre és az arra szedett gyógyszerekre vonatkozóan, a nem válaszolók közül néhánytól pedig a védőnő közbenjárásával gyűjtöttek életmódot érintő információt. Minderre azért volt szükség, mert a dohányzás, az alkohol-, valamint a kábítószer-fogyasztás szintén szerepet játszhat az újszülött fejlődési rendellenességében.

Sokkal több veszélyeztetett terhesség
1980 és 1996 között 22 843 csecsemő született rendellenességgel, közülük 20 egy-, 37 pedig kétszarvú méhhel élő kismamától, míg a kontrollcsoportban – tehát egészséges utódoknál – 38 151 szülésre összesen 67 ilyen elváltozás jutott. Dr. Bánhidy Ferenc és kollégái rávilágítottak, hogy a megfigyelt eseteknél az ép méhű kismamák 15,3 százalékánál állt fenn a vetélés veszélye, ám ez az arány egy- vagy kétszarvú méhben csaknem 37 százalékra nőtt.

A koraszülés kockázata majdnem háromszoros volt méhfejlődési gond esetén, méhlepény-probléma (elöl fekvés, idő előtti leválás, vérzés) pedig több mint hatszor gyakrabban következett be. Ezen kívül egy- vagy kétszarvú méhnél az utódok több mint harmada alacsony súllyal született.

Valamelyest több veleszületett rendellenesség
Egy- vagy kétszarvú méh esetén kissé magasabb arányban lehetett veleszületett rendellenességet megfigyelni az utódoknál. Ez valószínűleg annak tudható be, hogy gyakran egyszerre több probléma is fennállt a végtaghiány és a szív-érrendszeri eltérések emelkedett kockázata mellett. Az érintett csecsemők közül többen kamrai sövénydefektussal, a nagy erek transzpozíciójával vagy aortaszűkülettel születtek, s egyiküknél egy, kettejüknél több végtag nem fejlődött ki teljesen. A dongaláb előfordulási aránya (9 eset) is magasabb volt, mint az ép méhben növekvőknél, alkalmanként más problémákkal társulva: két újszülöttnél csípőrendellenességgel, szintén kettőnél ferdenyakkal; egy-egynél pedig ezek koponya-, here-, szív, szájpadlás- vagy vesegondok mellett halmozódtak.

A Semmelweis Egyetem munkatársának közreműködésével készült tanulmányból tehát kiderül, hogy egy- vagy kétszarvú méh esetén nagyobb a magzat fejlődési rendellenességének kockázata, ami elsősorban a dongaláb gyakoriságában nyilvánul meg.

(Az eredeti közlemény itt olvasható: Association between uterus uni/bicornis in pregnant women and postural deformities in their offspring. A. Czeizel et al: Am J Obstet Gynecol 2011;205:560.e1-6.)