Alig indult el valami a praxisok finanszírozásának javítása érdekében, máris elakadt.
Felháborodva, de leginkább magukban morogva, s lényegében beletörődve fogadták a háziorvosok, hogy bár megígérték nekik, mégsem kapják januártól a havi 130 ezer forintos pluszfinanszírozást. Az összeget szabadon felhasználhatták volna, bár Zombor Gábor ebből ígérte, hogy a praxisnővérek fizetését tudják rendezni, miután kikerült az a megoldási javaslat, hogy az állam vagy esetleg az önkormányzatok vállalnák át a nővérek bérfizetését.
A csalódott háziorvosok eddig nem alkottak Facebook-csoportot, nem juttattak el érdekvédelmi szervezeteiken keresztül tiltakozást Ónodi-Szűcs Zoltánnak, aki a korábbi ígérettel szemben ösztönzőkkel szeretné ezt az összeget szétosztani. Minderről először tavaly decemberben egy szakmai háttérbeszélgetésen tett említést, majd februárban egy szakmai konferencián már úgy fogalmazott, hogy a többletjuttatásért kérnek valamit cserébe, s a hét elején például a napi.hu-nak adott interjúban árult el többet az elképzeléseiről. Eszerint a svájci modellkísérletben bevált kérdőívvel mérnék fel az egy-egy praxishoz tartozó emberek egészségi állapotát, amire az egészségügyre szánt források – általa sokat hangoztatott – optimális elosztása miatt lenne szükség. A szűrési feladatot pedig a háziorvosok végeznék el. Az időtartamot is megjelölte: a következő 2,5-3 évben zajlódnának a szűrések, amelyeket legalább 3 évente megismételnének. (A svájci modellkísérlet országos kiterjesztésére jelenleg 7 milliárd forintos plusz fejlesztési forrás áll rendelkezésre az EFOP-ban.) Azt is pedzegette, hogy szeretnék növelni a jelenleg jogszabályban előírt minimális heti 15 órás rendelési időt, de ígérte, ez ügyben mindenképpen egyeztet a háziorvosok képviselőivel, s jelezte finomításként, hogy tudja, sokan ennél többet dolgoznak.
Nagyon rossz üzenetértéke van az ígéretekkel szembeni elképzeléseknek a háziorvosok számára, fogalmazott megkeresésünkre Borsi Éva, a Kasszaorvosi Szervezet elnöke, hozzátéve: sajnos megszokták már, hogy egyáltalán nem, vagy nem úgy teljesülnek a nagy garral tett bejelentések, ahogy elhangzanak. Úgy véli, „nemtörődömségre" vall az, hogy a rendelkezésre álló információk és adatok birtokában az ágazatvezetés másképp döntött a 10 milliárdos pluszforrás szétosztásáról. Nem érti, hogyan fér össze az ígéretek nem teljesítése azzal, hogy folyamatosan arról kommunikál a kormány, mennyire fontos az egészségügy, a betegek biztonságos ellátása, hogy kormányzati prioritás az alapellátás megerősítése, a pálya vonzóbbá tétele az alapellátás szereplői számára, s hogy biztosítják a háziorvosi rendszer életképességének fenntartását. Borsi szerint ezzel szemben már végsőkig feszített helyzet az egészségügyben, s ennek leginkább a betegek, a betegek biztonságos ellátása látja a kárát.
Példáként hozza fel, hogy Szegeden (az ország harmadik legnagyobb városában!) nemrégiben két házi gyermekorvosi körzet szűnt meg, ugyanis nem volt jelentkező az eladó praxisokra. Az önkormányzat az egyik praxis betegeit a házi gyermekorvosok között osztotta szét, és bár a másik praxis esetében is lehetőség lett volna erre, mégis két felnőtt háziorvosi praxissal összevonva két vegyes praxist alakított ki.
A háziorvosi rezidensi helyeket évek óta nem tudják teljesen feltölteni, alacsony az utánpótlás, különösen a házi gyermekorvosoknál, hiába, hogy kiemelt ösztöndíjat adnak a háziorvos-jelölteknek. Tájékoztatása szerint Pesten a negyven meghirdetett helyre mindössze hárman jelentkeztek, míg Szegeden a kilenc helyre egyetlen jelentkező sem akadt – ez szintén komoly figyelmeztető jelzés az elnök szerint.
A háziorvosok nyílt fellépésétől nem kell a politikának tartani, legalábbis erre lehet következtetni Borsi Éva véleményéből, miszerint körükben összefogás nem volt, nem is lesz, sőt: rosszabb a helyzet, mint korábban. Fásultak, halmozottan rossz tapasztalatok érik a doktorokat. Némi remény csillant tavaly, amikor tényleg úgy látszott, hogy történik valami a megbecsültségüket érintően, ám alig indult el a kedvező folyamat, máris elakadt, pedig még csak nem is volt kormányváltás.
Semmiféle hivatalos tájékoztatást nem kaptak a változtatási szándékról, nem kaptak meghívást szakmai egyeztetésre sem, hogy egyáltalán mit takarna a lakosság szűrése, hogyan lehetne megvalósítani, pedig márciusi határidőt emleget az államtitkár a program kidolgozására, a jogszabályok megjelenésére. Ebből is azt vonja le sokadmagával, hogy ezt a területet – bár rendre mást mondanak "fent" – nem értékelik súlyának megfelelően.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!