NEK: Az egészségügy hallgatása nem a beleegyezés, hanem a félelem jele. Akciósorozat indul.
Egy kézben összpontosul az egészségügy területén a hatalom, az ágazatot felügyelő államtitkárság „kontroll nélkül azt csinál, amit akar, az E.Alap forrásait önkényesen osztogathatja vagy vonhatja vissza a szolgáltatóktól". Többek között ez is elhangzott a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal (NEK) szerdai ülését követő tájékoztatón.
Az utóbbi időben hozott „salátarendeletek" összességében ugyanis azt eredményezik, hogy a hatóságnak a döntéseknél már csupán egy szempontot kell figyelembe vennie: legyen 60 percnyi közelségben egy fekvőbeteg-ellátó intézmény. Gilly Gyula, a NEK szakértője szerint mindez alkotmánysértő, és az, hogy a szakma erről hallgat valójában nem beleegyezés, hanem a félelem jele. Gilly Gyula szerint ad abszurdum akár azt is megteheti a jelenlegi jogi helyzetben az államtitkárság, hogy a fővárosban egy kórházon kívül valamennyit bezáratja, de azt is, hogy valamennyit érintetlenül hagyja.
A Semmelweis Tervből nem olvasható ki, hogy mi a célállapot, amit a kormány el kíván érni, egyelőre csak az világos, hogy bármit megtehetnek, a NEK szerdán határozatot is hozott ez ügyben: felkérik a miniszterelnököt, hogy „az alkotmányos jogokat sértő, szuperkoncentrált döntési mechanizmust egy kézbe engedő kormányrendeletet hatálytalanítsa".
A NEK ülésén tárgyalták azt a tarthatatlan helyzetet is, amely a kötelező kamarai tagság visszaállítása során kiderült. Kubányi Jolán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara alelnöke ugyanis arról számolt be, hogy a kamarai felvételeknél egyértelművé vált: a mentőápolók csaknem felének nincs a hivatásához szükséges egészségügyi szakképesítése. Mindez az érdekvédő szerint nemcsak a betegek megfelelő ellátását veszélyezteti, hanem a szakképzett mentőápolók jogait is sérti.
(Lapunk kérdésére Győrfi Pál, az OMSZ kommunikációs és PR igazgatója az elhangzottak kapcsán elmondta: az Országos Mentőszolgálat állományában mindig is dolgoztak olyan mentőápolók, akik felvételükkor nem rendelkeztek az aktuálisan legmegfelelőbb szakképesítéssel. Ennek oka az, hogy elegendő számú szakembert a munkaerőpiacon nem tudtunk fellelni, illetve a jelen bérviszonyok mellett sajnálatosan magas (egyes helyeken közel 20 százalékos) a fluktuáció. A belépő dolgozó - amennyiben nem rendelkezik mentőápolói képesítéssel -, kötelezettséget vállal annak 3 éven belüli megszerzésére. Ennek segítésére az Országos Mentőszolgálat az idei évben akkreditált OKJ-s mentőápoló képzést is indított. A munkába állás előtt új dolgozóink egyhónapos intenzív tanfolyamon vesznek részt, mely vizsgával zárul. A vizsgán való megfelelés a szolgálatba állás feltétele. A szolgálati beosztások (mentőegység összetétele) összeállítói a mentőállomásokon természetesen a szakképzettség szempontját is figyelembe veszik. )
Cser Ágnes, az egészségügyi és szociális dolgozók szakszervezetének (MSZ EDDSZ) elnöke szerint megengedhetetlen az is, amit az állampolgári jogok biztosa állapított meg: a kistérségek felében nincs egyáltalán védőnő. A szakszervezeti vezető a tájékoztatón közölte: a betegeknek joguk van tudni minderről azért felvilágosító akciósorozatot indítanak. Kérdésre válaszolva hozzátette: az akciók tartalmaznak majd „utcai elemeket is, de alapvetően békés keretek között képzelik a felvilágosítást".
A NEK határozatai a MOK honlapján olvashatók.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!