Bizonyíték van arra, hogy ahol koszos a kórház, ott magasabb a fertőzések aránya.
Fontos, hogy a beteg a műtőasztalra kerüljön, és ne alá, mutatott rá szemléletes példával Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinikájának igazgatója a sokszor evidenciának számító, mégis problémát okozó nemkívánatos eseményekre, amelyek rontják a betegbiztonságot. Mindez a második Betegbiztonsági konferencia csütörtöki nyitónapján hangzott el, ahol a fiatalnak számító szakterülettel, a betegbiztonsággal foglalkoznak április 2-áig.
A betegbiztonság kiemelt, deklarált céllá vált nemcsak az egészségpolitikában, de a kormányzatnál is Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár nemrégiben tett bejelentése szerint, üdvözölte a pozitív fejleményt köszöntőjében Harsányi László professzor, a Magyar Betegbiztonsági Társaság (MABEBIT) titkára, a Semmelweis Egyetem I. sz. Sebészeti Klinikájának igazgatója.
Beszélt arról, hogy a laikusok számára milyen nehezen érthető az kórházi fertőzés, példaként hozva a Clostridium difficile-t. A baktérium okozta infekcióról sokan azt hiszik, hogy kívülről behordott fertőzés, holott az emberi szervezetben kis mennyiségben jelenlévő baktériumról van szó, amely a számára kedvező körülmények között szaporodik el, és okoz álhártyás vastagbélgyulladást, ami sok esetben halálhoz vezet.
Mint a professzor hangsúlyozta, senki nem beszél arról, hogy a fluorokinolon abúzus és a protonpumpagátló abúzus mennyire járul hozzá ahhoz, hogy az elmúlt húsz évben járványszerűen terjed ez a betegség. Tehát nem feltétlenül arról van szó, hogy Magyarországon a kézfertőtlenítésre kevesebb liternyi oldat jut – mint az USA-ban, bár kétségtelenül így van –, mert ennél sokkal bonyolultabb a probléma.
Beszélt arról is, hogy az Európai Unió 2008-as felmérése szerint minden 21. beteg valamilyen kisebb-nagyobb infekciót szenved el kórházi tartózkodása során, és ez négymillió beteget érint az Unióban. Nyilván nem mindenki hal meg, de ha csak minden ötödik ember számára végzetes a fertőzés, már az is sok, és számuk valóban meghaladja a közlekedési balesetben elhunytak számát – utalt a közszájon forgó összehasonlításra.
Szintén az uniós felmérés adataira hivatkozva elmondta, hogy a legjobb menedzsmenttel, a legjobb minőségbiztosítási módozatokkal, a leggondosabb ellátással is csak legfeljebb a kórházi fertőzések harminc százaléka tűnik megelőzhetőnek, kivédhetőnek.
Tetszik, nem tetszik, bizonyíték van arra, hogy ahol koszos a kórház, ott magasabb a fertőzési arány, mutatott rá dr. Kopcsóné dr. Német Irén, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ kórházhigiénai osztályának osztályvezető főorvosa, aki a kórházi infekciókontroll jó gyakorlatát kívánta megosztani a hallgatósággal. Mint mondta, több tanulmány foglalkozott azzal, miként lehet a kórházi takarítást, tisztítást hatékonnyabbá tenni. Ez a tanulmány egyik alapbizonyítéka annak, hogy a gyakran érintett felületek megfelelő tisztítása, különösen a záró fertőtlenítés minősége mennyire fontos.
A kórházi fertőzéseket nem csak a multirezisztens kórokozók okozzák, s a hazai incidencia alapú surveillance rendszer az egyes súlyos fertőzéseket is monitorozza. A megfelelő adatok minden kórházban rendelkezésre állnak, s az intézmények saját belső adataik alapján ki tudják alakítani a megfelelő infekciókontroll stratégiát, szögezte le a szakember.
A kórházukban bevezetett monitoring rendszer része a takarítás compliance is, azaz a takarítás megfelelőségének a vizsgálata – mindezt az angol guideline-ből adaptálták és alkalmazzák. Azonosítani tudják, melyik osztályokon rosszabb a takarítás, hol jobb, mindezt leíró statisztikával. Mivel ennél többet szerettek volna tudni, ezért létrehoztak egy kódszótárt annak érdekében, hogy egységesen értelmezzék a fogalmakat – például mit tartanak magas kockázatú vagy kritikus területnek infekciókontrollban –, ugyanis ha nem egységesen „beszélnek", akkor nehéz az adatokat is összehasonlítani.
A monitorozás során begyűjtött 780 minta elemzéséből kiderült, hogy egyértelműen gond van a takarítással, viszi a prímet takarítási hiba. Szerencsére a magas kockázatú területeken (helyiségekben), például műtő, intenzív osztály kevesebb a hiányosság, ugyanakkor a WC-ben, fürdőben több a hiányosság, s kívánnivalót hagy maga után a közepes kockázatú területeken, mint például a belgyógyászati osztály.
Az adatokból már el lehet indulni a helyi fertőtlenítési, takarítási stratégia további fejlesztésre. Stratégiai partnerükkel olyan szoftvert fejlesztettek, amely statisztikai adattáblákkal, analízisekkel segíti a kórházi higiénikus munkáját. Hangsúlyozta: a jó gyakorlatokat rutinná kell tenni, , mert különben elmaradnak az eredmények, s el kell mozdulni a leíró statisztikától a döntéstámogató statisztikai módszerek felé, különben nem fogják megérteni az infekciókontroll szakembereket.
Miért veszélyes orvoslás korunk orvoslása?
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!