A kormányzat nem tudja, hányan dolgoznak az egészségügyben

Az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége (OSZSZ) megköszöni a Kormány által a 2020. július 1-jén, Semmelweis Napon a betegellátásban tevékenykedők számára nyújtott egyszeri rendkívüli juttatást. A bruttó 500 ezer forint kifizetése annak a társadalmi elismerésnek az anyagiasult formája, amelyet a koronavírus járvány ideje alatt esténként tapssal fejeztek ki az emberek, írja az OSZSZ közleményében.

Fontosnak tartja a szakszervezet, hogy ezúttal végre az egészségügyi munkavállalók mellett a betegellátás hátországát biztosító egészségügyben dolgozók, azaz a gazdasági, műszaki, adminisztratív területen dolgozók is kapnak az elismerésből. Ilyen széleskörű elismerés és juttatás 2000-ben volt utoljára. Sajnos az egészségügyi kormányzatnak azóta sem sikerült kitalálnia, hogy kik számítanak egészségügyi, valamint egészségügyben dolgozónak és valójában hányan is vannak. A megjelent 275/2020. (VI.12.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során nyújtott többletmunkákra is hivatkozik, amellyel sajnálatosan számos munkavállalói csoportot sikerült megbántani és néhányat kihagyni, ezáltal a különböző politikai szereplők számára pedig vitaalapot biztosítani.

A járvány alatt a valóban a frontvonalban dolgozók számára nem volt egységes többletjuttatás. A különböző intézmények eltérő mértékben, vagy egyáltalán nem biztosítottak a nagyobb megterhelést és a veszélyeket kompenzáló bérkiegészítést a fertőző betegek ellátásában közvetlenül részt vevő munkavállalók számára.

A legtöbb egészségügyi szolgáltatónál nem történt a munkavédelmi jogszabályok szerinti kockázatelemzés. Holott a védőeszközök használata jelentősen elnehezítette a betegellátást végző dolgozók számára a munkavégzést, a sok esetben halálos szövődmény miatti lelki teher pszichés, a vírus jelenléte biológiai kockázatot jelentettek, amelyek alapján kockázati pótlék is járt volna egyes munkahelyeken dolgozóknak. A kórházakban a vírusfertőzésre gyanús betegek ellátására ideiglenesen létrehozott osztályokon és a fertőző osztályokon dolgozók munkahelyi pótlékának tisztázása sem történt meg.

Az egészségügyi munkavállalók körében kialakult fertőzések hátterének kivizsgálása sem volt alapos. Az egészségügyi dolgozók szociális környezetének a vizsgálata rendszerint elmaradt. Az öltözők, a mosdók, mellékhelyiségek állapota, takarítása, az étkezési lehetőségek körülményeit nem ellenőrizték. Általános jelenség, hogy az egészségügyi dolgozók jelentős része maga vásárolja és otthon mossa a munkaruháját. Megítélésünk szerint a belső fertőzések kialakulásában a felsorolt körülmények is szerepet játszhattak.

Az OSZSZ a járványt megelőzően egy megállapodás létrehozását kezdeményezte az ágazati miniszternél. A járvány ideje alatt az erről szóló egyeztetések megszakadtak, azonban a járvány elülése ellenére a tárgyalás folytatását indítványozzák, zárják közleményüket.