Júliustól, komolyabb etikai, munkajogi, kártérítési, büntetőjogi következménye lehet egy hibának.
Várhatóan már nemcsak tanúk lesznek az orvosok a műhibaperekben, hanem aktív közreműködőként segítik majd intézményük ügyét az év második felétől. Kevesebbszer nevezik majd a bírónőt a kényelmes tanú pozíciójából „aranyoskámnak"a tárgyalóteremben, hiszen tudni fogják, ha kórházuk veszít, lehet, hogy azt az ő pénztárcájuk bánja. A júliustól életbelépő, a munkavállalókra a jelenleginél jóval szigorúbb feltételeket meghatározó új Munka Törvénykönyve ugyanis az egészségügyi dolgozókra is érvényes lesz: etikai, munkajogi, kártérítési, sőt büntetőjogi következménye lehet egy hibának. Mindez a havonta jelentkező „Markáns vélemények" című, egészségügyről folytatott beszélgetéssorozat kedd esti találkozóján hangzott el.
A statisztikák szerint évente 300-400 műhibaper indul az egészségügyi szolgáltatók ellen, amelyek csupán ötödét nyerik meg, a perek 80 százalékában kártérítést kell fizetniük. Volt olyan eset, amikor 142 millió forintot ítélt meg a károsultnak a bíróság. A szolgáltatók, elmarasztalása esetén elvileg eddig is átháríthatták a kár egy részét a hibát elkövető munkavállalójukra, azonban ezzel ritkán éltek. Mostanáig ugyanis legfeljebb az egyhavi átlagkereset ötven százalékáig lehetett anyagilag felelőssé tenni az dolgozót, ezt kollektív szerződéssel is csak maximum hat havi átlagkeresetig emelhette a munkaadó. Júliustól viszont, gondatlan károkozás esetén az áthárítható összeg akár nyolc havi távolléti díjjnak is megfelelhet. Sőt, a súlyosan gondatlan, vagy szándékos károkozásnál az okozott kárt teljes mértékét a munkavállalóknak kell állniuk.
Az egészségügyi dolgozók jogállásáról és kárfelelősségéről tartott beszélgetésen Kovárik Erzsébet ügyvédnő elmondta, a jelenleg még számos bizonytalanságot magába foglaló új szabályozás, több kérdést is felvet. Például azt, hogy a megnőtt kockázat miatt lesz-e felelősségbiztosítása az egészségügyi dolgozóknak is, csakúgy, mint az egészségügyi szolgáltatóknak. És ha lesz, ki fizeti ezt majd? A jogász szerint a jogalkotóknak jobban figyelembe kellene venniük a gyakorlati tapasztalatokat, a rendeletek, törvények bevezetése előtt választ kellene adniuk a kérdésekre.
A bírói gyakorlat eddig is nagyon szélesen határozta meg az egészségügyi szolgáltatók felelősségét – mondta a beszélgetésen Simon Tamás egészségügyi műhibaperekkel foglalkozó ügyvéd. A betegnek csupán azt kell bizonyítania, hogy kár érte, a szolgáltatónak pedig azt, hogy az elvárható gondossággal járt-e el, ebbe viszont a bíróság szinte mindent, sőt annál is többet beleért. Magyarán a legtöbbször nem fogadják el, ha például a kórház forráshiányra, a tőle független körülményekre hivatkozik. A legújabb bírósági gyakorlat azt is mutatja, hogy nemcsak kártérítési ügyekben, hanem büntetőügyekben is egyre szigorúbban ítélik meg az egészségügyi eseteket. Ezt igazolja Geréb Ágnes ügye, akit 2 év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek.
A beszélgetésen felvetődött az is, vajon milyen változások következhetnek a szolgáltatói felelősségvállalás terén a kórházak államosításával? Falus Ferenc volt országos tiszti főorvos – utalva a hibázási lehetőség növekedésére - felvetette, hogy az új szisztémában számos, korábban független egészségügyi ellenőrző szervezet bekerült az alá a GYEMSZI alá, amely egyben a kórházak fenntartója is. Szóba került az egyre növekvő arányú magánegészségügy, amelyben a betegek úgy gondolják, nagyobb biztonságot lelnek. Pedig a magánellátóknál valójában nagyobb kockázatot vállalnak, mint a közegészségügyben. Egy elvesztett műhibaper esetén ugyanis az állami intézménynek akár élethosszig tartó járadékfizetést is vállalnia kell, a magánszolgáltatót viszont már a per végére felszámolhatják, és a betegnek nincs kinn behajtania a kártérítését.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!