Az egészségügy elbukta a többletpénzeket

Erre az évre már nem számolhatunk az egészségügyi rendszer átalakításból – annak csúszása miatt – származó, lényeges plusz forrásokkal – vélekedett Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász. Magyarország egészségügyi mutatói a legrosszabbak között vannak Európában, a születéskori várható élettartammal az utolsók közé kerültünk – mondta előadásában Paál Zoltán, a Generali vezérigazgató-helyettese a cég által szervezett mai konferencián – olvasható a Napi Gazdaság – online oldalán.

Paál Zoltán hangsúlyozta, a magyar állami egészségügy nem a prevencióról szól, többek között ennek is köszönhető, hogy olyan kevesen járnak rendszeresen szűrésre, s sokan nem is tudják, hogy milyen típusúakra, milyen gyakorisággal lenne érdemes elmenni. Generali által végzett fókuszcsoportos kutatás eredményeit idézve Paál elmondta, a megkérdezett 30–50 közötti férfiak és nők 55%-a fordít gondot az egészséges táplálkozásra egészsége érdekében, szűrővizsgálatokra 52 százalékuk jár. Míg a nőgyógyászati, a tüdő- és a fogászati szűrést viszonylag rendszeresen elvégeztetik, a szemészeti, mammográfiai és EKG-vizsgálatokra már kevesebb gondot fordítanak.

A felmérésből az is kiderült, a betegeket, illetve a megelőzésre gondot fordítókat leginkább a várakozás, a várólisták frusztrálják az állami, közfinanszírozott egészségügyben, ám ez a várakozás a magán- egészségbiztosítással csökkenthetővé illetve elkerülhetővé válik. Mint kiemelte, nem arról van szó, hogy ugyanabban a várólistában kerül előbbre a magánbiztosítással rendelkező, hanem egy másik listára kerülhet, s szerinte így az állami rendszerben maradók is hamarabb jutnak ellátáshoz.

Helyzet van – kezdte előadását Dózsa Csaba, a források zsugorodása és a kiadások között egyre nagyobb a feszültség, s folyamatosan tűzoltás zajlik az egészségügyben. Nagy kérdés, hogy ilyen helyzetben milyen előnyökkel járhat a közben megindult államosítás – vetette fel a szakértő, aki szerint csoda kellene ahhoz, hogy az eredményben ne az államosított intézményekre jellemző negatív hatások – a fokozódó bürokrácia, az egysíkú szolgáltatás, a rugalmatlanság - kerüljenek túlsúlyba, s s hogy a vezetői döntésekben ne a hatékonyság, hanem a politikai megfelelés legyen a motiváció.

Az uniós források megfelelő felhasználása és az állami rendszerben lévő belső hatékonysági tartalékok felkutatása és kiaknázása komoly lehetőséget jelentenek ugyan a hazai ellátórendszer számára, de teljes megoldást semmiképpen nem nyújtanak a lakossági igények kielégítésére. Ezért lehet létjogosultsága a magán egészségügyi biztosításnak, ráadásul – ellentétben a hálapénzzel – az innen érkező kiegészítő forrásokat tervezetten, szabályozott körülmények között lehet bevonni – fűzte hozzá Dózsa Csaba.