• nátha
    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

    • A vírus, amit a kisgyerekes szülőknek fontos ismerniük

      A vírus, amit a kisgyerekes szülőknek fontos ismerniük

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

    • Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

      Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

Az adósságrendezésről hallgattak, de tudjuk, hogy lennie kell

Egészségpolitika 2019.12.06 Forrás: Weborvos Szerző:
Az adósságrendezésről hallgattak, de tudjuk, hogy lennie kell

A ráfordításoknak az ellátások valós költségeire kell épülniük – ez egyenesen Banai Péter Benő prezentációjában szerepelt.

Pártpolitikai dimenzióba került, s ezzel indokolatlanul rosszabb lett az egészségügy megítélése Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatójának értékelése szerint, aki egy felmérés adataiból jutott erre a következtetésre. Egész pontosan abból, hogy rosszabb véleménnyel vannak az ágazat teljesítményéről azok, akiknek nem kellett egészségügyi ellátást igénybe venniük,  mint azok, akiknek erre szükségük volt – derült ki az Intézet által szervezett, Gyógyuló egészségügy címmel, immár ötödik alkalommal rendezett konferencián. Az is érdekes, hogy a felmérésben megkérdezettek hetven százalékának pozitív az önképe a saját egészségi állapotáról.

A magánellátások is a „felhőbe” kerülnek

Az eredményeket szemlézve az elsők között emelte ki: 2010-hez képest 2,6-szorosára nőttek az orvosbérek, s a bérrendezésnek még nincs vége. Az állampolgárok számára széles körű egészségbiztosítási csomag áll rendelkezésre más államok gyakorlatához képest, emellett éllovasok vagyunk átoltottságban, „kopernikuszi fordulatot" hozott az EESZT (amiről Nyugat-Európában csak álmodoznak), mert szinte minden tudható belőle, ami az ellátás során történik. Évi százmillió orvos-beteg találkozást rögzít, több mint 26 ezer orvos, 13 ezer gyógyszertári dolgozó használja, 800 ezer e-receptet lőttek a Térbe az orvosok, naponta 250 ezer ellátási eseményt és 200 ezer betegdokumentációt  rögzítenek. A magánellátók kötelező adatszolgáltatása 2020 júliusától a betegutak eddig hiányzó elemeit is meg fogja mutatni, vagyis azt, hogy például hol keletkezik szövődmény, illetve azt hol látják el – ezt már később Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatója tette hozzá jelezve, hogy ma az ellátási folyamat egyharmadát nem látják.

A PM is látja: változtatni kell

Nemcsak a stadionokról kellene beszélni, hanem a tanuszodákról, a sportparkokról, amelyek szép számmal épültek az utóbbi időszakban, igyekezett védeni a mundér becsületét Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára. Arról is beszélt, hogy a hazai átlagot meghaladó mértékben valósult meg az ágazatban a bérfejlesztés, s hogy 2010-hez képest 740 milliárd forinttal többet költ az állam az ágazatra, ami nominális értéken hatvanszázalékos pluszt jelent. Nem intézménybezárásokra készülnek, de a struktúrához és a finanszírozáshoz hozzá kell nyúlni, szögezte le. A teljesítményfinanszírozás felülvizsgálatra szorul, a ráfordításoknak az ellátások valós költségeire kell épülniük, sorolta a teendők között.

Át kell szabni a feladatokat a kormányzat és az intézmények között (mit tudnak tenni az intézmények és mit tud ehhez hozzátenni a kormányzat) Ivády Vilmos szerint, s tisztázni kell, hogy az adósságrendezés nem azonos a struktúraváltással. Az SE EMK egészségügyi közgazdásza úgy véli, finanszírozni kell a tvk-túllépést abban az esetben, ha az „jó” tvk, vagyis tényleges ellátás áll mögötte, nem vattabetegekkel pörgették a teljesítményt. Bár régóta mondják, hogy hiba fő szabályozó eszközként kezelni az ágyszámot, ma mégis meghatározó a kapacitások, így a finanszírozás elosztásában – de talán végre elszakadnak ettől, reménykedett. A HBCS „nincs bekalibrálva”, nem a valóságos költségeket tükrözik a súlyszámok. Mindezek az esetleges menedzsmenti hibával adósságok kialakulásához vezetnek az intézményeknél, vezette le az adósságok keletkezésének folyamatát.

Akik tudnak, kompenzálnak

Különböző vizsgálatokat folytattak eltérő adottságú kórházaknál, és bebizonyosodott: a pozitív eredményt elérő intézményeknek lehetőségük van kompenzálniuk a rosszabbul finanszírozott ellátásaikat. Ha erre nem lenne módjuk, akkor rosszabb helyzetbe kerülnének a nem éppen rózsásan álló intézményeknél. Ezek persze nem zárják ki, hogy vannak egyértelműen belső, menedzsmenti hibák is.

Nélkülözhetetlen a kódkarbantartás, mert igazságtalan, hogy beteg és beteg között különbség legyen abban, kinek az ellátását mennyire elégségesen finanszírozza az állam, világított rá a valós költségek igényének egy másik aspektusára Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Arról is beszélt, hogy egy, adósságot görgető kórház nem tud jól gazdálkodni, ami a minőség rovására mehet.

A NEAK zöld jelzésre vár

A ráfordítás felmérés elindítása, az ellátások valós értékének tisztázása régi óhaja a NEAK-nak is, derült ki Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatójának szavaiból. Mint mondta, nagyon bízik benne, hogy 2020-ban végre elindulhat a folyamat, a NEAK készen áll a finanszírozási változások megkezdésére. Ha ezek tisztázódnak, akkor lehet a menedzsment felelősségéről beszélni az adósság kialakulása kapcsán, ami így év vége felé közeledve rendre markáns téma. A NEAK-ban már javában folynak a műhelymunkák arra vonatkozóan is, milyen paramétereket kövessenek ahhoz, hogy ne csak az ellátást, de annak minőségét is tudják finanszírozni. 

A béremelések, ösztöndíjak pozitív hatásának bizonyítására Velkey György hozott adatokat: a 25-30 év közötti orvosok száma ezerrel nőtt: 2010-ben 2007-en voltak, ma 3700-an; a rezidens gyermekgyógyászok száma 2013-ban 37 volt, ma 102. A szakdolgozók esetében nehezebb a kérdés, mert hiába vannak kétezerrel többen, annyira nagy a lemaradás, hogy ez egyelőre nem éreztetni a hatását.

Adósságkonszolidációról ugyan senki nem beszélt, de az előadók úgy kezelték ezt a kérdést, mint az év végén már megszokott megoldást, hiszen nyilvánvalóan nem vihet magával ekkora tartozást a következő évre a közfinanszírozott intézményrendszer.

Legolvasottabb cikkeink