A veszélyhelyzet megmutatta, hogy a gyermek-alapellátás átalakítása elodázhatatlan Póta György szerint.
Minden előre vetített probléma megjelent, s a régóta várt intézkedések hiánya sorra megmutatkozott a házi gyermekorvosi rendszerben, amelynek megszokott működését pillanatok alatt felforgatta a koronavírus-járvány. Mindez magával hozta, hogy sok volt a bizonytalanság, s erre erősített rá a rapid, szinte követhetetlen utasítások sora az egészségpolitika irányítói részéről. Ahogy a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke, dr. Póta György fogalmazott a szervezet mai sajtóbeszélgetésén, „egy kísérleti laboratórium részesei lettünk”, s ki kellett próbálni még be nem járatott, de már korábban igényelt ellátási formákat.
Először is azzal szembesültek, hogy a házi gyermekorvosok negyven százaléka kiesett a közvetlen betegellátásból: voltak olyan kerületek, ahol szinte senki nem maradt, ám meg kellett oldani helyettesítésüket. Mi lesz ősszel, amikor visszatérhet a járvány, de mindenképpen a szokásos őszi megfázások? – vetette fel az elnök, aki szerint a járvány megmutatta: nem lehet a munkát abban a struktúrában, ugyanolyan módon végezni, mint korábban. Azonnal változásokra van szükség, s a modellek, struktúrák közül olyat választani, ami megfelelően tud reagálni az igényekre.
Mindenképpen több választási lehetőséget kell az orvosok számára biztosítani, hiszen nincs univerzális megoldás, sok függ a helyi adottságoktól, körülményektől, hangsúlyozta Póta György. Egy azonban biztos: el kell mozdulni a team munka felé. Hogy ez csoportpraxisban vagy praxisközösségben valósul-e meg, nyitott kérdés, mindenképpen jogi szabályozásra és a team munka ösztönző finanszírozásra van szükség.
Fontos elv továbbra is, hogy minél több ellátást kell biztosítani kórházon kívül, sőt: a járóbeteg-ellátást kicsit megosztanák, tette hozzá. Magyarán a feladatok egy részét átvenné az alapellátás (például egy-egy szakorvos alkalmazásával a praxisközösségben), míg a komolyabb műszeres vizsgálatokat a kórházak ambuláns rendelésein lehetne elvégezni.
A HGYE elnökeként és a Gyermek-alapellátási tagozat vezetőjeként Póta György is kapott meghívást Pintér Sándorhoz. Személyes találkozójukon a szervezet elképzeléseiről beszélt, és team munka nélkülözhetetlensége mellett arra hívta fel a belügyminiszter figyelmét, hogy szeretnék elérni: praxisközösségeket lehessen csak tisztán gyermekorvosi praxisokból is megalakítani.
A kényszer szülte, hogy a veszélyhelyzet idején a telemedicina bizonyos elemeit alkalmazzák, mint a távvizitelés, távkonzultáció, jó szolgálatot tett az EESZT az e-recept felírásával és kiváltásával. Örömmel fogadták, hogy a veszélyhelyzet lefújása után is egyszerűsített módon válthatják ki a szülők a gyermekeik vényeit. Mint mondta, saját praxisában az email-es kommunikációs lehetőséget is megteremtette a szülők számára.
A járványhelyzet idején az idősebb orvosok kiesésével párhuzamosan szerencsére a betegforgalom is minimalizálódott, nem jöttek a szülők igazolásokért, nem jártak a gyermekek közösségbe, így elkerülték egymás megfertőzését. Most viszont lassan visszaáll a rend, egyre több gyermek érkezik a rendelésekre, és megjelentek a szülők az igazolásokért. Póta György felvetette, hogyha nem kötelező a gyermeknek megjelennie a rendelésen, és neki a szülőre hagyatkozva kell igazolást kiadnia, akkor miért nem fogadja el az adott intézmény a szülőtől az igazolást.
Az elnök összegezve elmondta, hogy fontos lenne a vészhelyzet által kikényszerített, és jónak bizonyuló megoldásokat megőrizni, hasznosítani, s tájékoztatója végén közölte, hogy elmaradnak a HGYE idei rendezvényei, s online rendezvényekben gondolkodnak.