Összefogás a kiszámítható, fenntartható, hálapénz nélküli egészségügyért.
Félretették ellentéteiket és összefogott egy hosszú távon is kiszámítható, fenntartható, hálapénz nélküli egészségügyért az ágazat szinte valamennyi nagy érdekvédelmi szövetsége. Legalábbis ez derült ki azon a szerdai rendezvényen, amelyet a Magyar Rezidens Szövetség szervezett. A tájékozatón megjelent valamennyi szervezet egyetértett abban, hogy ilyen bizonytalan, paraszolvenciával terhelt egészségügyi rendszerben nem lehet megállítani a szakemberek elvándorlását, és abban is összhang volt, hogy a változáshoz elengedhetetlen a forrásbevonás. Ahogy Éger István a MOK elnöke fogalmazott: A GDP jelenlegi 4 százaléka helyett legalább a másfélszeresét kellene az ágazatra költeni.
A paraszolvencia rendszere kiszolgáltatottá teszi mind az orvos, mind a beteget – mondta Dénes Tamás. A Magyar Rezidens Szövetség elnöke szerint a beteg kiszolgáltatottságát nem kell részletezni, de hosszú távon az orvosoknak sem jó a hálapénz. Hiszen az, aki csak erre alapozza az egzisztenciáját, mindent elveszíthet, ha például egy baleset miatt nem folytathatja a hivatását. Elmondta azt is, hogy a Markusovszky ösztöndíj és más pótlékok sokat segítenek a rezidensek itthon tartásában, de mi lesz a szakorvosi vizsga után, amikor felére csökken a jövedelem?
Az új elvándorlási statisztikák is azt igazolják, hogy a rezidensek közül kevesebben akarnak külföldre menni, mint korábban, 40 év felett azonban a szakorvosok körében tovább nőtt ez a szándék. Ezért is partner a rezidensszövetség abban, hogy az ágazat képviselőivel, a döntéshozókkal együtt egy hálapénz nélküli, fenntartható egészségügyet hozzanak létre. Hozzátette: egy a jövő héten nyilvánosságra kerülő felmérés alapján javaslatokat is kidolgoznak a megoldásra.
A hosszú távú tervezéshez, a bizonytalanság leküzdéséhez életpályamodell kell – mondta Éger István. A döntéshozóknak is tudomásul kell vennie, hogy a fenntartható egészségügyhöz forrásbevonásra van szükség. Jelenleg példátlanul alacsony a költségvetésből az egészségügyre fordított pénz, és minden jel arra mutat, hogy nem kecsegtető a kép a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban sem.
A Magyar Orvosi Kamara elnöke is bejelentette, hogy hamarosan nyilvánosságra hoznak egy felmérést az orvosok fizikai, mentális állapotáról, munkakörülményeikről. Egyelőre csak annyit árult el az eredményekről, hogy azok alátámasztják a fentieket, a „helyzet nem túl jó". A választások közeledte kapcsán felhívta a figyelmet arra is, hogy jó lenne, ha végre nem állna le minden a kampány miatt, hiszen ez nagyon sokat árt az ágazatnak.
Mételynek, csapdának nevezte a paraszolvencia rendszerét Velkey György, aki az eseményen nem, mint a kórházszövetség elnöke, hanem mint a Bethesda Kórház főigazgatója vett részt. Szerinte a hálapénz teljesen aláássa az orvos –beteg kapcsolatot, ami végső soron az ellátás sikerességét is befolyásolja. „Jó látni azt a tiszta, lelkes elkötelezettséget, amellyel a fiatal orvosok a rezidensek kiállnak ez ellen a rendszer ellen." – mondta a kórházvezető, aki még végzős hallgatóként orvos feleségével együtt elhatározta, nem fogad el hálapénzt, és miközben öt gyermeket neveltek fel, ezt azóta is betartják.
Velkey György szerint a hálapénz-rendszer megszüntetéséhez elsősorban valóban pénz kell: folytatni kell az egészségügyben a béremelést 2014-ben is. Rendezni kell a mozgóbéreket és az ágazatot kiszolgáló, nem egészségügyi dolgozók bérét is emelni kell. A paraszolvencia elleni küzdelemben a pluszfinanszírozáson kívül szükség lenne a kapacitások további tisztítására és arra is, hogy tisztázzák végre mi pontosan az ellátási csomag része, tehát mi az, ami jár a biztosításért és mi az, ami nem. Amíg ez nincs meg, addig mindig benne lesz a rendszerben, hogy paraszolvenciával esetleg hamarabb, többet, jobbat kaphat a beteg.
A szakorvoshiánnyal kapcsolatban a kórházvezető hozzátette: vannak olyan szakmák, ahol szerinte túl hosszú a vizsgáig előírt idő, tehát rövidebb, hatékonyabb képzésre lenne szükség.
Dr. Szabó András az Egészség Joga Alapítvány kuratóriumi tagja is kiemelte: tenni kell valamit az orvos-beteg kapcsolat helyreállításáért, mert a bizalmi viszony a mélypontos van. Nemcsak a betegek bizalma rendült meg, hanem az orvosok is bizalmatlanok, félnek, hiszen egyre több a kártérítési per. Dr. Bálint Botond a Fenntartható Magyar Egészségügyért Egyesület alapítója azt hangsúlyozta: a fenntartható egészségügy csak úgy valósulhat meg, ha a szakmapolitika nem 4 években gondolkodik, hanem hosszú távú döntéseket hoz, tehát kiszámíthatóvá teszi a rendszert. Ma ugyanis semmilyen téren nem lehet megmondani, mi lesz egy év múlva.
Dr. Bélteczki János a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke is egyetértett abban, hogy a GDP ágazatra fordított 4 százaléka nem elég, és bár jelentős volt a béremelés, mindenképp szüksége lenne az orvosoknak is egy életpályamodellre. „Legalább remény kell! Talán még nem késő!" – tette hozzá az elnök. Az eseménnyel egy időben szerdán, a négy orvosegyetemen véradást is szerveztek, mert a rezidensszövetség szerint egy alapfeltétele egy fenntartható egészségügynek.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!