Felelős és átlátható adatkezelést!

Újabb hozzászólás érkezett lapunkhoz Kóka János vitairatára – ezúttal dr. Alexin Zoltántól.  

Szeretnék hozzászólni Dr. Kóka János reformtervéhez, annak is az 5. pontjához az egészségügyi adatok kezeléséhez. Sokáig gondolkodtam, hogy egyáltalán érdemes-e erről vitát indítani, mert a mai rendszerről csak negatívan tudok nyilatkozni. Félek, hogy elragadtatom magamat. 

Nos, abból indulok ki, hogy a mai magyar egészségügy felszámolja (napról napra egyre fokozódó ütemben) az orvosi titoktartást, megszünteti a polgárok jogát az egészségügyi magánszférához. Nem létezik már intimitás és tapintat, nincs olyan, hogy önrendelkezés. 

Egy teljesen új társadalmi megegyezésre lenne szükség ezen a téren. Sajnos, a magyar Alaptörvény eleve semmilyen védelemben nem részesíti a magánszférát, az állam e felett is korlátlan hatalmat gyakorol. Ezt tudatosan alakította így az akkori állampárt, mert az ellenzék (és én is) tettem erre javaslatot, amit lesöpörtek az asztalról. Ennek a következménye az, hogy ma a betegeknek nincs rálátása, sem pedig ráhatása arra, hogy az adataikkal mi történik. Az állam konkrétan ki is jelentette, hogy nem ismeri el a polgárok jogát az orvosi titoktartáshoz, és az orvosok egy része is átvette ez a gondolkodásmódot, azaz szabadon törik fel a beteg által beállított önrendelkezési korlátozásokat. Büntetlenül, hiszen a jog ez ellen semmilyen védelmet nem nyújt. A nemzeti adatvagyon elleni bűncselekmény tényállásai között nem szerepel a nemzeti adatvagyonból történő adatlopás (csak az elérés akadályozása, és a jogosulatlan megváltoztatás). Szóval az EESZT-ből adatok kilopni - nem bűncselekmény.

Az állam magát illiberálisnak nevezi, ehhez képest az egészségügyi adatok kezelésében hiperliberális, az adatokkal bármit meg lehet, tenni semmilyen etikai, emberiességi megfontolás nem állhat az útjába az adatok hasznosításának. Kézi vezérléssel irányítják a személyes adatokat barátokhoz, rokonokhoz és üzletfelekhez. Ezen kívül az állam rájött arra is, hogy a legkülönbözőbb kényszerintézkedések alapja is lehet az, ami az országos adatbázisokban van. Kényszer szűrővizsgálat, kényszer orvosi ellenőrzés, fenyegetődzés és zsarolás is már szerepel a tervekben.

A betegek egy disztópikus adatfarm rabszolgái lettek, akik lent a sötét járatokban meztelenül élnek - egyetlen feladatuk szolgáltatni az adatokat születésüktől kezdve a halálukig. Példaként említeném a lombikkezelésekhez kapcsolódó féktelen adatkezelést, vagy az általános iskolások NETFit adatainak a kényszer feltöltését. Korábban a pszichiátriai adatok az EESZT védett részében voltak, de júniustól a foglalkozás-egészségügyi orvosok a náluk lévő törzskarton tartalmát köztük a pszichiátriai, addiktológiai betegségeket is, kötelesek lesznek feltölteni az EESZT nem védett részébe, hogy ott bármely orvos elérhesse. Ez is egy durva agresszió a magánszféra ellen.

Egy másik fontos dolog a dokumentumok hitelessége. Az EESZT-ből letöltött dokumentumok nem hitelesek, nincsenek aláírva, lepecsételve. Ezért az onnan kinyomtatott irat egy fecni, én is tudok ilyet otthon nyomtatni. Ezért nagyon fontos lenne, hogy a feltöltött dokumentumok hitelesek legyenek, alkalmasak arra, hogy például panaszt lehessen rájuk alapozni. Ma, ha per indul egy intézmény (orvos) ellen, akkor van arra  lehetőség, hogy büntetlenül eltüntessék a bizonyítékokat, módosítsák a kórházi rendszerben tárolt adatokat, és ez automatikusan felülírja az EESZT tartalmát is. A minisztérium tervei szerint nem a hiteles dokumentumtár irányába lépnek, hanem pont ellenkezőleg, eleve lehetetlenné tennék azt, hogy hiteles dokumentum kerüljön fel az EESZT-be, hanem csak a nyers adat, amiből elvben generálható lenne hiteles nyomtatvány, csakhogy a beteg ebből nem kap, esetleg ha külön kér.

A végére hagytam a legnehezebb pontot, amelyben sok évtizedes hátrányban vagy Magyarország. Itt ugyanis az adatok kutatási hasznosítása is kényszerintézkedés, ami ellen a beteg semmit sem tehet. A napokban lép hatályba az EU Egészségügyi Adattér szabályozása, amiben már konkrétan szerepel a tiltakozáshoz való jog a kutatási felhasználások ellen. (A GDPR-ban is benne van.) Azonban a magyar állam eddig semmilyen emberi jogi szempontot nem ismert el, bátran és nyíltan gázolt bele a polgárok adataiba, ha a kutatási cél felmerült. Semmilyen önrendelkezést nem engedett még a legintimebb adatok esetében sem. A tudományos kutatások titokban történnek, a polgárok semmit sem tudhatnak meg róluk - nyilván azért, mert akkor esetleg érdeklődnének az adataik felől.

Röviden összefoglalva: a jelenlegi adatkezelési rendszer (EESZT, NEAK, kórházak, rendelőintézetek, regiszterek) működése teljesen átláthatatlan, az adatáramlások kényszerintézkedés alapon működnek, az adatkezeléshez semmilyen felelősség nem kapcsolódik. Zéró önrendelkezés, zéró felelősség, zéró átláthatóság.

Ebbe a jogi környezetbe érkezik meg az MI (Mesterséges Intelligencia). Egyértelműnek látom, hogy itt az MI nem az emberek javát, hanem egyesek hatalomvágyát fogja szolgálni, annak a demonstrálása fog történni, hogy a kedvezményezett szervezet lám minden szenzitív adathoz hozzájuthat, hogy hatalmában áll a polgárok magánszféráját folyamatosan átvizsgálni, megkaphatja a teljes EESZT-t, hogy abban keresgéljen. Ez egy megfélemlítés.

Nem biztos, hogy a lakosság ezt szeretné. Korábban az Ügyfélkapunak hatmillió felhasználója volt, ma ez jelentősen lecsökkent kb. 4 millióra, mert a polgárok nem jelentkeztek át sem az Ügyfélkapu+-ra sem a DÁP-ra. Sok embertől hallottam azt, hogy megszünteti az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét, mert elveszítette a bizalmát az államban.

Felelős és átlátható adatkezelést szeretnék, a tiltakozás és a jogorvoslat lehetőségét, ahogyan az a GDPR-ban elő van írva minden tagállam számára.

 

Dr. Alexin Zoltán PhD, a Szegedi Tudományegyetem Szoftvermérnöki Tanszék vezető oktatója