Magánegészségügy 2.0 – konferencia a privátellátásról

Talán a legdinamikusabban növekvő ágazat ma Magyarországon a magánegészségügy a maga évi 20-25 százalékos emelkedésével. A 300-400 milliárd forintos árbevétel a nagy befektetőket arra sarkallja, hogy mind több akvizíciót hajtsanak végre, így egyre koncentráltabb a piac. Az egészségügyben a fejlesztések is ezen a területen a leglátványosabbak, például a következő két évben a privátellátók, terveik szerint, megduplázzák fekvőbeteg kapacitásukat. Természetesen a Covid-járvány a magánegészségügyet is mélyen érintette-érinti, ezért a következő lépéssel még kivárnak. Mindez a Portfolio keddi online konferenciáján hangzott el.

Bár óriási ütemben nő a magyar magánegészségügyi piac, mégis gyerekcipőben jár a térség legtöbb országához képest – mondta előadásában Végh Attila, aki korábban elnök-vezérigazgatóként több európai magánegészségügyi szolgáltatót vezetett. Példaként említette, hogy míg a nagy magyar privátellátóknak 10 milliárd forint vagy az alatti évi bevételük van, addig Romániában a Medlifenak100 milliárd, a szlovákoknál működő Agelnek 200 milliárd, a lengyel Luxmednek 300 milliárd forintnak megfelelő összeg folyik be egy évben. Igaz, más államokban a magánintézményekben az állami és magánbetegek is jelen vannak, és főleg ott erősebb a magánellátás, ahol az állami egészségügy kevésbé fejlett – tette hozzá Végh Attila.

A szakértő szerint a magyar privát piac erősödését jól jelzi, hogy  a következő másfél-két évben meg kívánják duplázni a fekvőbeteg kapacitásukat, összesen több száz plusz ágyat akarnak telepíteni az intézményeikbe. A legnagyobb fejlesztést a Budai Egészségközpont és a Duna Medical Center tervezi. A DMC például a jelenlegi 13 mellé jövőre 130 új ágyat telepítene, de 30 százalékkal tervezi bővíteni fekvőbeteg-kapacitását a Dr. Rose, plusz 16 ágyat telepít a DaVinci Magánklinika, és a meglévők mellé még 29-et a Maternity Magánklinika is.

Végh Attila szerint nagy változások várhatók a privátellátás területén, hiszen számos olyan pozitív és negatív hatás éri, amelyek már most láthatóak. Ilyen például, hogy az állami ellátásban a paraszolvencia, mint ösztönző kivezetése teljesítmény- és betegelégedettség-csökkenéshez vezethet, ezzel viszont felértékelődik a magánellátás szerepe. Az orvosok jogviszony törvényben előírt magán és állami foglalkoztatásának szétválasztása növelheti a privátellátásban teljes állásban dolgozó orvosok körét, elérhetőségét. A számlaadási kötelezettség, az EESZT-hez való kötelező csatlakozás a lakásrendelők háttérbe szorulását ez pedig a magánellátó intézmények megerősödését jelentheti.

Persze nemcsak pozitív folyamatokat látni, hiszen például a Covid-járvány már most jelentős bevételkiesést jelentett a privátszolgáltatóknak. De várhatóan az elhúzódó járványnak az is a következménye lesz, hogy az új higiéniai elvárások miatt hatékonyság- és potenciális bizalomvesztés is bekövetkezik. A gazdasági recesszió miatt a kereslet is csökkenhet, és a privátellátás területén tervezett hatalmas fejlesztések miatt az egymás közötti verseny is fokozódhat.

Végh Attila szerint a jövőben folytatódni fog a most is zajló egyre nagyobb koncentráció. Hiszen már jelenleg is megfigyelhető, hogy mint földrajzilag, mind szakmailag és a tulajdonoskört tekintve is egyre jobban összpontosul a piac. Példaként említette, hogy a fővárosban a Bach csomópont és a Váci út vonzáskörzetében 9 magánellátó található, egyre több a főleg egy szakmáról ismertté vált intézmény és egy tulajdonosi kőrhöz tartozó több intézmény, lásd Doktor24, amelyhez most már a Kastélypark Klinika és a Svábhegyi Gyermekklinika is hozzátartozik.

A szakember szerint a magánegészségügy jövője sokban múlhat azon mennyire erősödik meg a magánbiztosítási piac. Segítené a betegellátást, a várólisták csökkentését az is, hogy ha az állami finanszírozás nagyobb mértékben megjelenne a magánszolgáltatásban, például a tervezhető sebészeti ellátásban. És kitörési pont a még nagyobb átláthatóság, a minőségbiztosítás, hiszen ez biztosíthatja a tisztább versenyt a szolgáltatók között.

A az egészségügyre nehezedő Covid-járvány terheinek csökkentése érdekében a magánszolgáltatókat tömörítő Primus Egyesület nevében Kóka János, a Doktor24 Csoport elnöke három javaslatot fogalmazott meg a Portfolio konferenciáján:

·       Egy ágazati egyeztető fórum létrehozása annak érdekében, hogy a magánszolgáltatók enyhítsék az állami ellátórendszer terheit, ez lehetne az Egészségügyi Szolgáltató Tanács létrehozása,

·       Vonják be a minősített magánintézményeket a közellátásba, hogy rövidítsék a várólistákat: ma már a 25 ezret is meghaladja a műtétre váró betegek száma, legalább 10 ezren több mint egy éve várnak. Tehát azt javasolják, hogy meghatározott betegségcsoportokban a magánszféra vegyen át beavatkozásokat az államtól, amennyiben az állam ugyanolyan feltétellel hajlandó finanszírozni a szolgáltatásokat, mintha az állam nyújtotta volna,

·       A távorvoslás szerepkörének teljeskörű szakmai és jogi elismerése: azokban az esetekben, amikor a telemedicina megfelelő távdiagnosztikai, távmonitoring eszközök segítségével képes pótolni a személyes megjelenést, indokolatlan különbséget tenni a fizikai és a virtuális orvos-beteg találkozó között, legyen szó akár az állami vagy a privát ellátásról.

A konferencia kerekasztal-beszélgetésében a koronavírus-járvány hatásait elemezték a jelenlevők: Dr. Csermely Gyula, a Rózsakert Medical Center igazgató-társtulajdonosa, Dr. Kirschner András, Swiss Medical Group társtulajdonos-ügyvezető igazgatója, Dr. Kóka János, Doktor24 Csoport elnöke, Dr. Papik Kornél, a Dr. Rose Magánkórház ügyvezető igazgatója.

Mint kiderült a járvány első hulláma alatt, tavasszal jelentős vesztesége volt a szolgáltatóknak: például a Swiss Medical több mint 200 milliót bukott, a Dr. Rose bevételeinek 70 százalékát veszítette el. A nyáron valamennyire pótolták a cégek veszteségeiket, azonban most egy hete ismét egyre kevesebb páciens keresi fel őket.

Az új jogviszony humánerőforrást érintő hatásáról a magánszolgáltatóknak különböző a véleménye. Kirschner András szerint „x-re jöhet ki a meccs” a magán és a közellátók között, ha tényleg választani kell az egészségügyi dolgozóknak a kettő közül. A fiatal szakorvosok ugyanis véleménye szerint a járóbeteg-ellátásban inkább a magánegészségügy mellett teszik majd le a voksukat, sok idősebb orvosban viszont felmerülhet, hogy teljesen visszatér az állami egészségügybe. A jogviszony törvény kapcsán pedig azt prognosztizálta: Két lépés után jöhet egy visszalépés. 

Kóka János szerint is elképzelhető, hogy néhány ponton felpuhítják a törvényt, így a másodállás tiltását, illetve szigorú feltételekhez kötését, valamit a vezérelhetőség szabályait is. Úgy vélte egyébként, hogy a két szektor teljes szétválasztása helyett az állami egészségügynek a magánszolgáltatókkal való együttműködés jelentené a jövőt. Nincs ellentmondás a közfinanszírozott és a magánegészségügy között, a kettő kiegészítő viszonyban áll egymással – vallotta Papik Kornél is.

A jövőt érintő rövidtávú terveikről a kerekasztal résztvevői nem túl sokat mondtak. Mint kiderült, csomó mindent szeretnének megvalósítani, több akvizíciót is terveznek, de egyelőre kivárnak, hiszen nem tudni, hogy alakulnak a jogszabályok a következő 3 hónapban.

Fotó: Berecz Valter / Portfolio

A Portfolio konferenciájának további előadásai itt olvashatóak.