A nyári részleges adósságrendezés nem hozott pozitív fordulatot a beszállítók életében.
Nemcsak a többletforrás, hanem számos területen a megfelelő jogi szabályozás is hiányzik az egészségügyi rendszerből – foglalhatnánk össze a Napi.hu portál által szervezett mai szakkonferencia legfőbb tanulságaként. Az „Új utakon az egészségügy?" címmel rendezett szakmai fórumon – mint már lassan kénytelenek vagyunk megszokni – ezúttal is egyoldalú eszmecsere folyt, a döntéshozói, -előkészítői körből senki nem képviseltette magát.
Tökéletesen jelképezte a helyzetet, hogy még az államtitkári nyitóelőadást sem a tárcától abszolválták, hanem Molnár Attila, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke vette át a „karmesteri pálcát". Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Zombor Gábor államtitkárnak Brüsszelbe kellett utaznia az ebola miatt összehívott nemzetközi miniszteri találkozóra, de az is tény, hogy az államtitkár – ki tudja, miért – nem delegált senkit maga helyett.
Mindezektől függetlenül összességében érdekes volt a konferencia, különösen jól sikerültek a jó moderátorokkal és szakemberekkel levezényelt kerekasztal-beszélgetések. Egyiken a kórházi beszállítók adósságmenedzselése volt a téma, a másikon pedig a közfinanszírozott és magánszolgáltatók együttélésének tapasztalatai.
A gazdasági igazgatók alaposságával elemezte a kórházak helyzetét Molnár Attila, aki az intézményi menedzselés aktuális kihívásairól értekezett. Többek között tisztázta, hogy a konszolidáció nem azonos az adósság kifizetésével, ugyanis annál sokkal többet jelent: egyszer s mindenkorra megoldani az adósságkeletkezésének problematikáját, vagyis elejét venni annak, hogy megismétlődjön a folyamat.
Kifejezetten nehezen kezelhetőnek minősítette azt a lehetőséget, hogy a kórházaknál bevezessenek egy, az oktatási intézményeknél alkalmazott GAMESZ-típusú működtetést, hiszen az egészségügy nem úgy működik, mint egy iskola vagy óvoda. Úgy vélte, a tvk (teljesítményvolumen-korlát) felülvizsgálata nem maradhat el, akárcsak a HBCs és a német pont revíziója, vagy a központi közbeszerzések gyakorlatának újragondolása. Ugyanis míg a gyógyszerfronton sikeresnek tekinthető, már az orvostechnikai eszközöknél nem képes az igényeket megfelelően figyelembe venni a központosított közbeszerzés, nem beszélve az energetika területéről, ez utóbbiakban ugyanis jobb intézményi megállapodások is születtek, mint amit a GYEMSZI el tudott érni.
Rendkívül szűk a mozgástere az intézményi menedzsmentnek, amit jól példáz, hogy egyik évről a másikra a kórházi költségvetés kvázi egyszerű másolással készül. Emellett sokat ártott a GYEMSZI túlzott térnyerése a vezetői feladatoknál, ennek orvoslását ígérte az államtitkár, bár egyelőre konkrét lépésekkel nem találkoztak, inkább egyelőre csak finoman érzékelhető néhány változás.
A béremelés kapcsán sokadszor nehezményezte a gazdasági terület diszkriminációját, de azt sem tartotta szerencsésnek, hogy felülről belenyúltak a rendszerbe, és az orvosok között feszültséget keltettek, hiszen ma nincs differencia az osztályvezető és a beosztott orvos között.
Konkrét javaslatokkal álltak elő az innovatív gyógyszergyártók a támogatási rendszer átalakításával kapcsolatban, a szövetség – jogszabályi változtatásokat is magában foglaló – egyeztetésre vonatkozó kezdeményezését Némethi Erika, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója ismertette a konferencián.
A generikus gyógyszerek piacán is új gyógyszerpolitika kidolgozására van szükség, hívta fel a figyelmet Kaló Zoltán, az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpontjának vezetője. Úgy vélte, a népegészségügyi programok sikeressége jelentős részben attól függ, hogy mennyire sikeres a generikus gyógyszerpolitika, ám ez utóbbi eredményessége nem mérhető egyszerűen csak a kiadáscsökkentéssel.
Szeptember elején 62,8 milliárd forint volt a kórházak lejárt adósságállománya a Magyar Kórházszövetség adatai szerint, osztotta meg az információt a hallgatósággal Velkey György, a szövetség elnöke. Az intézmények likviditását jól látható módon a beszállítók biztosítják: az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) alelnöke, Tamás Viktor szerint nem mutatkozik javulás ezen a területen a nyári részleges adósságrendezés dacára sem. A helyzet stagnálásáról számolt be Sándor Marianna, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége Kórházi Tagozatának elnöke, az Euromedic Pharma Zrt. vezérigazgatója.
A nagykereskedők konkrét adatai szerint 13 milliárd forinttal tartoznak nekik az intézmények, míg az OSZ saját felmérése szerint a teljes kórházi adósság 35 százaléka terheli a tagvállalataikat, miközben a teljes kórházi kiadás 5-8 százaléka fordítódik orvostechnikai eszközökre. Türelemjátékkal érnek fel a folyamatos tárgyalások, de előfordul ultimátum is az egyezkedéskor, derült ki Tamás Viktor szavaiból. Elmesélte, hogy egy napon két levél érkezett hozzá ugyanattól a kórháztól: az egyikben a főigazgató kérte, hogy támogassák a jubileumi rendezvényüket, a másikban pedig azt írta meg, hogy nem tudnak a beszállítónak fizetni…
Továbbra is jelentős értelmezésbeli és nézetkülönbségek vannak abban, hogy közfinanszírozott intézményekben miként lehet, s egyáltalán: lehet-e magánfinanszírozott ellátásokat nyújtani, és egyelőre a megfelelő jogi szabályozás is hiányzik, derült ki a Sinkó Eszter egészségügyi szakértő által vezetett beszélgetésen. Mint Sinkó Eszter elmondta, Európában egyedülálló módon nálunk rendkívül magas, 37,5 százalék a magánkiadások aránya a teljes egészségügyi kasszában, s kérdés, hogy ez még meddig növelhető. Rácz Jenő, a Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója szerint akár ennél magasabb lehet az arány, hiszen nem biztos, hogy minden adat benne van. A közeljövő kérdése szerinte, hogy beengedik-e vagy sem a magánellátást a közfinanszírozott rendszerbe.
A várólisták ledolgozására adott támogatást jól kamatoztatta az Uzsoki, ahol a pótlólagos forrással együtt összesen 2400 protézist ültettek be, s ezzel nyugat-európai eredményt értek el, mondta Ficzere Andrea, az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója. Az Uzsoki-modellként elhíresült, a közfinanszírozott kórházban elkülönülten működő magánellátásukat a külföldieknek találták ki, ám ma már több a magyar beteg, mint a határon túli. Mint a főigazgató jelezte, olyannnyira nagy az érdeklődés, hogy lassan várólista alakul ki.
Más modell is létezik, ez pedig a Nyírő-modell, mondta Takács Zoltán, a Főnix-MED Zrt. vezérigazgatója: cége egy épületet bérel a közfinanszírozott kórháztól, amely így bérleti díjjal és a nekik eladott szolgáltatásokkal bővítheti bevételeit. S ha ez nem lenne elég, akkor egy újabb változattal állt elő Papik Kornél, az Országos Gerincgyógyászati Központ igazgatója: ennek lényege, hogy a központ magánellátóként működik, de van közfinanszírozott ellátásuk is a fekvőbeteg-ellátásban.
Mivel jár, ha a magánszolgáltatást beengedik a közfinanszírozott ellátásba? – válaszol a szakmai tagozat.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!