Már nem vizsgálgatni, hanem sürgősen fizetni kellene!

Meghaladja már a hetvenmilliárd forintot a kórházak lejárt, legalább két hónapon túli adóssága az Orvostechnikai Szövetség becslése szerint. Mint mai sajtótájékoztatójukon Rásky László, a szövetség titkára jelezte: ez a nagyságrend nem csak az intézményeket ellátó, és az adósságot finanszírozó vállalkozásoknak okoz súlyos gondokat, de veszélyezteti a betegek ellátását is. Még akkor is – tette hozzá –, ha a bonyolult rendszerben nagyon nehéz meghatározni a kockázatokat, vagyis azt, hogy kinek/minek a hibájából maradt ellátás nélkül a beteg, történt bármiféle mulasztás a gyógyítás során.

Bár sokszor adósságkonszolidációról beszélünk, ám az sokkal többet jelent a „szimpla” az adósságrendezésnél, hiszen az utóbbi pusztán a tartozások kifizetését, míg az előbbi az intézmények helyzetének rendezését is magában foglalja, mutatott rá.

A Szövetség meglehetősen unja, hogy a kormány régóta ígéri: megvizsgálja az adósságok létrejöttének okait, s ezek ismeretében intézkedéseket hoz megszüntetésükre. A múlt heti Kormányinfón is csak annyit tudott mondani Gulyás Gergely kabinetminiszter, hogy vizsgálják, miért alakult ki az adósság, és várhatóan idén születnek még ez ügyben döntések, ami arra utal, hogy az adósságok kifizetése már csak jövő évben válhat valóra. Arról nem kívánt nyilatkozni Gulyás, hogy mekkora arányban rendezik az intézmények adósságát, de ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: kialakulásuk miatt „haragszik a kormány”. Rásky szerint ha a kormány haragos, akkor el lehet képzelni, mennyire mérgesek a beszállítók, hogy immár mintegy 40 százalékban ők finanszírozzák az intézményeket.

Ez pedig sokba kerül nekik, hiszen az adókkal, bérekkel nem maradhatnak el, és nem minden vállalkozásnak vannak tartalékai arra a célra, hogy helyettesítsék az államot a kifizetések hiányában.

Információik szerint az egészségügy elkerülhetetlen strukturális és finanszírozási változásaira már elkészültek a részletes javaslatok, ám egyelőre hiába várnak „zöld jelzésre” a szakemberek, a politika mindent átsző és minden változást gúzsba köt.

Miközben a beszállítók nem felelősek az intézményeknél keletkezett adósságokért, ennek terheit mégis évek óta viselik, mert keveset tehetnek ellene. Léteznek technikák, mint az azonnali készpénzfizetés, a megrendelt áru felének leszállítása, de ezek csak kényszermegoldások, nem beszélve a már bedőlt faktorálásról. A zsarolási potenciáljuk rendkívül alacsony, derült ki a titkár szavaiból, ugyanis hamar címlapra kerülnének, ha nem szállítanák az ellátáshoz nélkülözhetetlen eszközöket.

Hogy mennyit bírnak el? Rásky László viccesen reagálva azt mondta, negyven fölött az embernek már mindig fáj valamije, de ők azt szeretnék elérni, hogy valóban konszolidálják az intézményeket, ne kelljen minden évben ezt az idegtépő állapotot megélniük.

Saját informatikai cégének példáján mutatta be Králik György, a szövetség elnöke, miként próbálnak túlélni, s bevételeik milyen jelentős részét kénytelenek a likviditásuk fenntartása, a bérek kifizetése érdekében felhasználni. Az éves bevételük 160 millió forint, ebből év végére már 60 millió a lejárt kinnlevőségük nagysága, amelyben még egy éven túli adósságok is vannak. Ez azért lehetséges, mert az adósságoknak csak egy részét szokta az állam rendezni, így az intézmények egy része már eleve tartozással kezdi az új esztendőt. Tartalékolniuk kell, mert esetükben legalább 25 millió forint kell ahhoz, hogy ne boruljon meg a cég a késedelmes fizetések miatt.

Ahogyan korábban, idén is türelemmel viselték a tartozások növekedését a cégek, annak ellenére, hogy idén gyorsult az adósságnövekedés dinamikája, mert bíztak a kormányban, sőt: még két hete levelet is írtak Orbán Viktornak mind a négy szövetséggel közösen – mondta Rásky László. „Eredménye eddig nem volt, ezért továbbra is arra kérik a kormányt, hogy hozzon azonnali döntést a beszállítók kifizetéséről, mielőtt még nagyobb baj történne az ellátórendszerben”  - tette hozzá.