Ne fetisizálják az intézmények az ágyszámokat, a tek jó, de a betegek igényeit figyelembe kell venni.
Mintha az eddig rákényszerített Csipkerózsika-álomból ébredezne a NEAK, legalábbis ez érződött a finanszírozási rendszer átalakításának terveit taglaló NEAK-blokkban a Magyar Kórházszövetség őszi kongresszusán, szombaton.
Struktúraváltásra szükség van, de nem feltétlenül hisznek a NEAK szakemberei önmagában a struktúraváltás mindenhatóságában, szögezte le dr. Farkas Marianna. A NEAK ellátási főigazgató-helyettese. Mint mondta, próbálták már többször az évek során, de nem sikerült, hiszen egy jól kijárt rendszert nagyon nehéz vagy nem is lehet felülről megváltoztatni. Arról is beszélt, hogy nem lehet csak a területi ellátási kötelezettség (tek) az alapja a finanszírozásnak, mert hiába erőlködik az állam, nem minden beteg ott kezelteti magát, ahová a tek szerint tartozik. Ezért lenne fontos a NEAK szerint, hogy a beteg vigye magával a tvk-t (azaz az ellátási eseményeket kövesse a finanszírozás).
Nem emelték ugyan az alapdíjat, mégis több pénzt fizet ki a NEAK a különböző ellátásokra a korábbi évekkel szemben úgy, hogy közben az ágyak száma folyamatosan csökken, a szünetelő kapacitások pedig folyamatosan nőnek, tette hozzá.
A NEAK szemléletén változtatni akarnak, aminek része a Pénztár szolgáltatásvásárlási funkciójának kialakítása. Hangsúlyozta, kialakítani és nem erősíteni kell ezt a szerepüket, mert a sok területen kívüli ellátás azt támasztja alá, hogy a beteg nem a tek szerint veszi igénybe az ellátást. Természetesen a tek a betegellátás biztonsága miatt kiemelkedően fontos, de a finanszírozásban rugalmasabb megoldásra van szükség. Talán 2020-ban előre tudnak lépni a változtatásokban.
A szolgáltatásvásárlási funkció segítheti a szükséges struktúraváltást is. Olyan rendszert akarnak, amelyben az „ágyfétis” megszűnik, leválasztják az ágyszámról a finanszírozást. Nem az ágyszám, mint kapacitás határozná meg a tvk-t, hanem az ellátási események.
Ha betegségcsoportonként meg tudják mondani az egy esetre jutó finanszírozás nagyságát, attól kezdve az alapját képezheti a forráselosztásnak. Itt számítanak az intézményekre, amelyek pályázhatnak majd, megjelölve, milyen ellátásra van szükség náluk, mekkora a lakosságszámuk – hiszen ezt a kórházak tudják a legjobban. A tervek szerint kikerülnek a finanszírozási szerződésből az ágyszámokat, így a tvk elosztását nem befolyásolják. A szolgáltatásvásárlási funkció erősítésével és a finanszírozás újragombolásával segítheti a struktúraváltás megvalósítását a NEAK.
A be- és kifogadásokat teljes mértékben szolgáltatásvásárlói szempontból közelítené meg a NEAK, és az eredményességi mutatókat figyelembe véve döntene arról, kik végezzék az adott ellátást a pályázók közül. Azaz olyan ellátó kapja a finanszírozást, amelynek jók a mutatói, és például az esetleges szövődményeket, stb. is kezelni tudják az intézményben. Ez bizonyos centralizációt eredményezne, de elérnék, hogy ne legyenek nagy szórási mutatók a minőségben. (A minőségi garanciát az NNK előírásai adják.) A tvk-t nem betonozzák be, hanem igény szerint évről évre újra osztanák. Mindehhez számos lépés kell, kiemelve az érintett jogszabályok módosítását. A betegeknek pedig meg kell tanulniuk: nem biztos, hogy a közeli kórházban kapnak biztonságos ellátást, hanem esetleg távolabbra kell utazniuk ennek érdekében.
Mindez nem választható el a kódkarbantartástól és a ráfordítási adatgyűjtéstől, hiszen mindennek nyilván finanszírozási többletigénye is van: végre megtudják, mi az ellátások valós költsége. Vannak már kész, karbantartáson átesett kódok. A részeredmények 2020-ban már mutatkozni fognak a struktúrában, az eredményalapú és beteget követő finanszírozásban, ígérte Farkas Marianna.
Érdekességképpen megjegyezte, hogy egy stroke előadáson vették észre, hogy az egyik megyében még mindig „őrülten sokat” költ a NEAK cavintonos infúziókra, aminek szakmailag nincs már relevanciája.
Az E. Alapban a jövő évi költségvetésben 152 milliárd forint plusz van, aminek ugyan jelentős része a bérfejlesztésre megy el, de körülbelül negyvenezer a struktúraváltozásra jut. Az idei, dedikált 40 ezer forint feléből a traumatológiai ellátás komplett változtatását oldják meg, hangzott el.
Még előttünk van, miként változik meg a finanszírozás, fogalmazott Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatója, de az anyagok már készülnek. A Pénztár a rendelkezésére álló adatok alapján képes immár nem csak az intézmények eredményességét, de az egyes orvosokét is mérni – merthogy közöttük is nagy a szórás. Azonnal hozzátette, hogy nem szabad az adatokat önmagukban vizsgálni, hiszen a betegek állapotától is sok függ, de már maga a „visszacsatolás” nagy változásokat generálhat. Készülnek rá, hogy nagy ellenállásba fognak ütközni, hiszen nem mindenkinek – legyen szó intézményről vagy orvosról – érdeke, hogy tevékenységének minősége publikussá váljon.
Tudósítás a konferencia első részéről