Mi lesz az átoltottságig?

„Nem vitatva a szovjet csapatokkal kapcsolatos emlékek jogosságát és az elhibázott kommunikáció által okozott reakciók érthetőségét, jó eséllyel az orosz vakcina példája lehet majd az „állatorvosi lova” annak a tévedésnek, ami a politikát, az előítéleteket és a tudományos valóságot összetéveszti” – folytassuk a beszélgetést dr. Gilly Gyulával. 

A COVID 19 pandémia napjainkra legégetőbb kérdéseivel, a járvány megelőzésének orvosi, biológiai lehetőségeivel. Mit lenne érdemes erről röviden elmondani?

Vakcina. Valószínűleg ez az egyik leggyakrabban ismételt magyar szó napjainkban. Pedig egy évvel ezelőtt még se a Föld, se a Kárpát-medence lakóinak többsége gyakorlatilag alig használta. Tudott róla, hiszen valamilyen oltást újszülött, csecsemő vagy gyermekkorban a kötelező védőoltások rendszere, vagy egyéb okból mindenki kapott. Talán tanultak valamit az iskolában, hogy a történelem vérzivataros századaiban időnként a háborúnál is pusztítóbb betegségek (feketehimlő, pestis, kolera) tizedelték a lakosságot. Konkrétan, az egyik legpusztítóbb, a feketehimlő (variola vera, variola major) a lakosság 20-40, esetenként 80 százalékét elpusztította. Az életben maradottak viselték a stigmát, a betegség nyomait. Kölcsey Ferenc fekete szemvédője minden magyar emlékezetében megjelenik. I Erzsébet parókája, Sztálin erősen titkolt rút himlőhelyei mind a járvány túlélőjét jelzik. 

Honnan származik a kifejezés? 

A vakcina szóban a vacca, azaz tehén szó rejlik, mivel az enyhe és túlélhető tehénhimlő váladékával megfertőzött és a feketehimlőre immunis tehenészlány döbbentette rá a zseniális angol sebészt, Edward Jennert, hogy ez lehet a megoldás az emberek megmentésére. Történt ez 1796-ban, amikor Jenner egy James Phipps nevű kisfiút tudatosan beoltott a tehénhimlő hólyagjának a bennékével, és ő is túlélte a valóságos himlő fertőzést. Mindez pontosan 80 évvel a baktériumok kórokozó hatásának felfedezése előtt! Nem véletlen, hogy a mi Semmelweis Ignácunk mellett a történelem Jennert tartja az emberiség egyik megmentőjének, noha etikailag erősen megkérdőjelezhető volt korabeli kísérlete. 224 év telt el az első tudatos vakcinálás óta, és most itt állunk egy olyan járvány kellős közepén, ahol a megváltást ismét a vakcinálástól várjuk. Közben nagyot fordult a világ, olyan hatalmas tudományos technikai forradalom zajlott és zajlik napjainkban, hogy a ma embere különösebb gondolkodás nélkül követeli a megváltást a megelőzést, a gyógyítást az orvosaitól. Vagy a megoldást a politikusaitól. 

Melyek a vakcinálás közvetlen előzményei?

 Az elmúlt nagyjából 80 évben kialakult egy olyan technika, hogy laboratóriumban kitenyésztett, majd fertőzőképességében legyengített vagy elölt kórokozókból, kísérletekben pontosan meghatározott mennyiséget injekciós fecskendővel és tűvel bejuttatunk az élő ember szervezetébe. Néhány évtizede már kizárólag az izomzatba. Felnőtteknek a felkarizomba, csecsemőknek a combizomzatba. Jó ideje, ha csak lehet, igyekszünk elkerülni az élő legyengített kórokozók alkalmazását, amikor csak lehet elölt kórokozókból készített vakcinát alkalmazunk. Évtizedekkel ezelőtt még az elölt kórokozókat tartalmazó vakcinákkal is előfordultak olyan (egyes esetekben elhíresült) bajok, hogy nem minden kórokozót sikerült elölni, vagy nem sikerült jól megtisztítani az elölt kórokozókat attól a szövettörmeléktől, ami az elölésük során keletkezett. Mára azonban, pontosan e technológiai közel százéves fejlődése miatt ilyen problémák nincsenek, a technológia letisztult, kifinomult. 

Hogyan hat ez a vakcinálási módszertan? 

A szervezetbe az oltóanyaggal bejuttatott és már megbetegedést nem okozó vírusok vagy baktériumok az ember saját immunrendszerét védekezésre kényszerítik. Ez olyan hatásos lehet, hogy szerencsés esetben akár évtizedekig is kitart, de ha a kórokozó változik, vagy az immunitás valamilyen okból gyengül, akkor emlékeztető oltással újra felerősíthető a védekezés. Érdemes jól megjegyezni, hogy napjainkig, néhány új felfedezés alkalmazásáig ez volt a védőoltás készítés egyetlen és általános technikája. Még az idén ősszel is ilyen oltást adtak be az influenza járvány megelőzése céljából, ilyen magyar oltást kapott szeptemberben Orbán Viktor a Honvédkórházban, amelyről a képek az egész sajtót bejárták. 

Hogyan alakult a helyzet a COVID-19 járványban? 

Érdemes felidézni, hogy ezt a vírust, a járvány első hullámát okozó változatát alig több mint egy éve azonosították a világban, nálunk pedig csak a betegség megjelenése után néhány héttel. A magyar járványügyi Operatív Törzs éppen csak egy éve alakult, hogy figyelje, mi történik a világban, és irányítsa a felkészülést, ha bennünket is elér a járvány. Még pont egy hónapot kellett várniuk, amig az első négy fertőzöttet azonosították (történetesen három nálunk tanuló iráni egyetemista és egy Debrecenben dolgozó angol üzletember személyében). Nálunk a járványügyi védekezés került a figyelem középpontjába, és az eredmény meglepően jó lett az első hullám végére. Szerencsénkre a nagy országok gyógyszeripara, jelentős állami tőkeinjekciókkal nekiállt, hogy a modern tudomány minden eszközével vakcinát fejlesszen, és olyan mennyiségben, amelyik az emberi populáció minél nagyobb részét, minél hamarabb megvédi a betegségtől és az idő előtti halálozástól. 

Merre indultak a kutatók és a gyógyszergyárak? Bár sokat írtunk erről, érdemes összefoglalni. 

A leggazdagabb, legfejlettebb országok kutatói új, hatásos és szinte veszélytelen megoldásokat találtak, amelyek a vírus RNS láncának egy kis szeletével érik el az emberi szervezet saját védekező képességének a kialakítását. Ez így leírva olyan egyszerű, de valójában azért bonyolult. Ennek a technológiának az egyik kulcseleme az Amerikában dolgozó magyar kutató, dr. Karikó Katalin, és részben magyar munkatársai, által kidolgozott szabadalom. Ez épült be a hozzánk is eljutó Pfizer oltóanyagba, amelyet már negyed millióan megkaptak az egészségügyben dolgozók közül. Még egy ilyen vakcina van, a Moderna gyógyszercég által gyártott, amelyik kisebb mennyiségben már érkezik hozzánk. Két oltás, nagyon kevés és enyhe mellékhatások, és megbízható védelem az elsőként izolált vírussal szemben. 

Mások milyen irányt választottak? 

Van még egy másik, hasonlóan úttörő technika, a mozaik technika, amelyet az AstraZeneca gyár az Oxfordi egyetem kutatóival fejlesztett ki. És legyünk erősek: ilyen az orosz Gamelija gyár Szputnyik V vakcinája is. Igen, az, amit nálunk a politikusok és a közírók egy része hónapokig gyalázott, szidott és óvta tőle a lakosságot, nyilvánvaló összefüggésben politikai antipátiával, felszítva a lakosság negatív érzelmeit a korábbi megszálló szovjet csapatokkal szemben, nem vitatva, hogy ezek a történelmi tapasztalatok megalapozottak voltak. Mondjuk az is biztos, hogy a kormány ezzel kapcsolatos kommunikációja is meglehetősen elhibázott volt, és növelte az orosz vakcina iránti bizalmatlanságot. Nem vitatva a szovjet csapatokkal kapcsolatos emlékek jogosságát és az elhibázott kommunikáció által okozott reakciók érthetőségét, jó eséllyel az orosz vakcina példája lehet majd az „állatorvosi lova” annak a tévedésnek, ami a politikát, az előítéleteket és a tudományos valóságot összetéveszti. Mert miközben egyes közszereplők az európai engedélyezést kérik számon, arról nem tájékoztatták a közönséget, hogy pár napja az uniós hatóságok „befogadták” az engedélyezéshez szükséges dokumentációt, amit jogukban állt volna visszautasítani, ha komolytalannak vagy megalapozatlannak gondolták volna. És még nincs vége: a Lancet, a világ legrégebbi orvosi folyóirata két napja elismeréssel írt az orosz vakcina kipróbálásáról és hatékonyságáról. Ez természetesen nem helyettesíti a korrekt szakmai engedélyezési eljárást, de rámutat arra, hogy korántsem olyan rossz a helyzet a Szputnyik V vakcinával, ahogyan azt az orosz vakcina körüli „viharok” alapján gondolnánk. Ráadásul, mostanra arról is olvashatunk, hogy az Oxford/AstraZeneca és a Szputnyik előállítási technológiájának kombinálása még jobb oltást eredményezhet, mint külön-külön. Kíváncsian figyeljük a következő napok, hetek szakmai történéseit, és a várható, és remélhetően bekövetkező politikai és kommunikációs változásokat. 

De nem csak ilyen szelektív, high tech vakcinák vannak a világon… 

Nem bizony! A világon kb. 150 gyógyszergyár képes vakcinát előállítani, és többségük a korábbi évek, évtizedek technológiájához nyúlt vissza. Ezek is elfogadott, engedélyezett és hatásos oltások voltak, és ma is azok. Valamelyest kevésbé hatékonyak, a mellékhatás is több. Viszont több évtizedes tapasztalat és számtalan vizsgálat támasztja alá a hasznosságukat. Mert ne csak azt nézzük, hogy melyik hány százalékkal jobb, de azt is, hogy nélkülük mekkora halálozás és megbetegedési arány lenne és az milyen súlyos problémákat, katasztrófákat okozna. Sajnos, látnunk kell, hogy a Föld 7 milliárd lakójának jelentős része szegény országokban él. Újsághír szerint, Afrikában, a Szaharától délre él kb. 1 milliárd ember. Közülük 2021. január 31-ig 25 kapott védőoltást. Ez tényleg megdöbbentő, akkor is, ha február elejére már több 10 millió vakcina érkezett Afrikába, és erre az évre kb. 300 millió oltással számolnak. De itt hatalmas összefogásra lesz szükség, a népesség átoltásához. Ráadásul, ahogy a minap egy külföldi szakértő mondta, „sehol senki sem lesz biztonságban a COVID-járványtól addig, amíg nem lesz mindenhol, mindenki biztonságban”. A Föld minden pontján fel kell számolni a járványt, ellenkező esetben egy-egy helyi, vagy regionális fellángolás olyan „olvasztótégellyé” alakulhat, amelyből újabb és újabb, esetenként nagyobb fertőzőképességű, vagy súlyosabb lefolyást eredményező, vagy az eddigi vakcinákra már rezisztens mutánsok alakulnak ki, majd szétterjedve a COVID-járvány újabb és újabb hullámait indíthatják el. És ekkor kezdődhet elölről az egész vakcina és tömeges oltási program mizéria. 

Együttműködés vagy vakcinaháború? 

Sajnos napjainkra legalább is az elkészített oltóanyagok területén afféle vakcinaháború van kialakulóban. Ennek megelőzésére egyébként jó kezdeményezés volt az EU egységes vakcina beszerzési rendszerének létrehozása, mert ez proaktívan kivédte azt, hogy a gazdag tagországok anyagi erőfölényükkel élve „elszívják” az összes oltóanyagot a hozzánk hasonló kisebb és kevésbé gazdag országoktól. Bármit gondoljon vagy mondjon bárki, az EU ezen egységes oltóanyag beszerzési rendszeréről, e rendszer nélkül nagy valószínűséggel még annyi oltóanyag se érkezett volna idáig hazánkba, mint amennyi eddig érkezett. A modern vakcinákat gyártók egyelőre még a gazdagabb országok teljes szükségletét se tudják fedezni. A szegények pedig még a hagyományos vakcinából se tudnak olyan mennyiséghez hozzájutni, ami a teljes körű immunizáláshoz vezet. Márpedig ez olyan súlyos veszélyeket hordoz, amit a világ vezetőinek nagyon gyorsan végig kell gondolniuk. Nemcsak a politikusoknak, hanem a világgazdaság szereplőinek is. Az elhúzódó járvány nem csak a társadalmakat, de a gazdaságot is súlyosan károsítja. Erre az elmúlt év már bőségesen szolgál bizonyítékokkal. Nagyon fontos lenne, például, ha sikerülne megoldani azt, hogy a világon lévő és erre alkalmas vakcina gyártóhelyek is megkapják azt a licenszet, ami alapján ők is beszállhatnának a már engedélyezett vakcinák tömeges gyártásába. Ez nyilván számos jogi, pénzügyi és egyéb ok miatt nem olyan egyszerű mint elsőre hangzik, de végső soron mára már világosan látható, hogy mégiscsak a föld szinte összes országának a rendkívül súlyos, szinte a létét fenyegető probléma mielőbbi felszámolását valahogyan meg kellene tudni oldani, és ebben a léptékben létezik az a pont, amikor a mérleg egyik serpenyőjében lehet, hogy nagyobb súllyal fog szerepelni a föld szinte összes országának és lakosának az elemi létérdeke, mint néhány gyártó tisztes és bőséges profit feletti extra profithoz fűződő érdeke. 

Miben látod a legnagyobb veszélyt? 

Ennek a vírusnak igen jelentős a mutációs készsége. Az okokról még csak teóriák vannak. De ami tény, hogy három különösen veszélyes és virulens mutáns törzs már egyre nagyobb gondokat okoz és már itt is van. A brit mutáns emberről emberre való átterjedő képessége, azaz transzmisszibilitása 50-70%-kal nagyobb, mint a tavaszi változaté, ami nem 1,5-1,7-szer több új fertőzéshez, hanem az új fertőzések számának a sokszorozódásához vezet, a fertőzés terjedésének hálózatos, kaszkádszerű terjedési módja miatt. Szerencsére, az eddig engedélyezett védőoltások hatnak erre a brit mutánsra, de még ha nem is okozna súlyosabb betegség lefolyást, mivel gyorsan fertőz, a nagyobb számú fertőzött között nagyobb lesz a súlyosabb betegek és az áldozatok száma is. Ráadásul egyes brit kutatások szerint a brit mutáns kb. 30-40%-kal súlyosabb betegség lefolyást is eredményezhet, abban az értelemben, hogy ennyivel több lehet a halálos kimenettel járó esetek száma. Itt az oltás rendkívül sürgőssé vált, de nem lehet lemondani a hagyományos védekezésről sem. Anglia ismét bezárkózott és minden eszközzel állítja elő, illetve próbálja beszerezni az oltóanyagot. Sajnos a brit mutáns már itt van a kontinensen, és sebesen terjed. Portugáliában az ellátás összeomlott. Németország is kezd bezárkózni, és a saját polgárai beoltását forszírozza. Olaszország elkezdett kinyitni, de közben megbukott a kormány. Ma alakult a háború utáni 67. kormányuk, immár szakértők vezetésével – normális, négy éves ciklusokra vetítve ez 280 évre elegendő kormánynak adna felhatalmazást. Ez mutatja, hogy a rövid távú politikai hasznok érdekében a vírus témával manipuláló kormányok, politikusok könnyen elveszthetik a választó polgárok bizalmát. 

Európán kívül is hasonlóan elkeserítő a helyzet. 

Pontosan, a dél-afrikai mutáns is agresszíven terjed. Hasonló a brit mutánshoz terjedőképességben és a betegség lefolyásának súlyosságában is, de úgy tűnik, az ismert oltások ugyan még hatásosak, de hatásosságuk valamennyire kisebb vele szemben. A brazíliai mutáns, amely a kétmillió lakosú Manaus város lakosságát fertőzte újra, annak ellenére hogy e város lakossága már a nyár elejére kb. 70-80%-ban átesett a COVID-on és ezért mindenki azt hitte kialakult köztük a nyájimmunitás, sokkal veszélyesebbnek látszik, mert lehetséges, hogy e mutánsra már nem érvényes az eddigi vírus variánsok kapcsán megszerzett immunvédettség. E kérdést jelenleg intenzíven kutatják, a biztos válasz a város újrafertőződésének a problémájára és a vakcinarezisztenciára jelenleg még nincs meg. Mindenesetre meg kellene akadályozni, hogy ebből legyen a következő pandémia. Attól tartok viszont, hogy ez a variáns is már megérkezett Európába, és szerintem az sem véletlen, hogy a Brazíliával szoros kapcsolatokat ápoló Portugáliában mára szinte összeomlott az egészségügyi ellátás az új esetek és megbetegedések nagy száma miatt. 

Ezek után milyen tanulságokat kellene levonni nekünk, magyaroknak? 

Megpróbáltam öt elkülönített pontba összeszedni, talán így jobban érthető: 

1.

Bármit mondanak egyes politikusok, a klasszikus járványügyi védekezés összes eszközét folyamatosan használni kell mindaddig, amíg nálunk és a környezetünkben járvány van. Amíg a járvány frekvenciája alacsonyabb, meg kellene oldani, azt, hogy végre képessé váljunk a fertőzöttek és kontaktjaik járványügyi értelemben vett, szakmailag értelmezhető gyors és professzionális felkutatására, teszteléssel történő azonosítására és izolációjára. Hangsúlyozni kell, hogy az e szakma szabályai szerinti kontaktkutatási-azonosítási-izolálási feladatról beszélek, ami messze nem egyenlő azzal, hogy bizonyos bürokratikus, és nem szakmai definíciók szerinti kontaktokat – igencsak megkésve – jól, vagy rosszul felkutatunk, a fertőzötteket kvázi utólagosan detektáljuk lekönyveljük, míg a kontaktok egy részének a felkutatását szegény rendőrség nyakába varrjuk. Ez a gyakorlat elégtelen a járvány proaktív és cselekvő visszaszorítására, ez legfeljebb az esetek egy részének az utólagos lekönyvelésére alkalmas. Nem véletlen kerültünk az őszi időszakban a 100 ezer lakosra jutó kórházi kezelésre szoruló betegszámainkkal és halálozásunkkal Európa legrosszabbul teljesítő országai. 

2.

Az előző pont szerinti szelektív, kontaktkutatáson, azonosításon és izoláción, alapuló szelektív járványkezelési módszer tulajdonképpen az egyetlen épkézláb alternatívája az általánosan és differenciálatlanul alkalmazott szigorú korlátozásoknak, netán „lockdown”-nak. Legalábbis addig, amíg nincs érdemi tertápia és amíg nincs a lakosság kellően nagy tömege, azaz legalább 60%-a átoltva. E szelektív módszer az előfeltétele annak, hogy a mostani szigorításokon súlyos járványügyi következmények nélkül, azaz a járvány harmadik hullámának a nyakunkba zúdítása nélkül enyhíteni lehessen. 

3.

Könnyítés csak tartósan kedvezőbb helyzetben és magas átoltottság mellett lehetséges, ha sikerül az országtól távol tartani, vagy megakadályozni a mutánsok elterjedését is. Minden úgynevezett „óvatos nyitás” jól hangzó, intuitíve vonzó, ámde nem megvalósítható, afféle „fából készült vaskarika” szerű dolog. A professzionális kontaktkutatás – azonosítás (tesztelés) – izoláció (24-36 órán belül) képességének a hiányában, vagy e képesség megteremtése és tényleges megszervezése, gyakorlatba történő átültetése előtt ez egyszerűen kalandorság, politikai előnyöket szolgál, és halálos veszedelmet hordoz, mert gyakorlatilag a járvány lakosságra való rászabadítását jelenti. Mindaddig, amíg nem tudjuk időben kiszűrni és izolálni a fertőzötteket annak érdekében, hogy megakadályozzuk a vírus tovább terjedését. A lassúbb felfogású politikusok és a szabadságra vágyó normális emberek kedvéért még egyszer elmondom, akár a brit, akár a dél-amerikai, akár a brazil vírus berobbanása hazánkba minden eddigi eredményünket lerombolhatja és a hatalmas betegszám növekedés az alacsony átoltottságú lakosságszám mellett hatalmas halálozás emelkedést, és az egészségügyi rendszer kezelhetetlen összeomlását hozhatja. Ráadásul a brazil Manaus városhoz hasonló „olvasztótégellyé”, afféle „mutáns-keltetővé” válhatunk. Ez nem riogatás, hanem a brit, a portugál és egyéb országok tapasztalata. 

4.

Oltani, oltani és oltóanyagot szerezni! Itt nincs több helye a politikai vitáknak és haszonszerzésnek. Nem akarok prejudikálni, mert nincs erről elegendő információm, de ha nem lesz elegendő modern oltóanyag, akkor nagyon komolyan meg kell vizsgálni a megbízható minőségű hagyományos vakcinával történő oltás előnyeit. Igyekszem elkerülni a a Sinopharm oltóanyag pillanatnyilag divatos karaktergyilkolását, mert valóban nem tudom, mit ér. Azt látom, hogy már számos ország használja. De hogy megbízható hagyományos vakcinára szükség lehet, azt nagyon komolyan meg kell vizsgálni, a teljes hazai vakcina szükségletre alapozva a számításokat. 

5.

Nem az én szerepem, de megemlítem, hogy a járvány elleni védekezés során a kormány, a teljes magyar közösség, a nemzet érdekében súlyosan be kellett, hogy avatkozzon a vállalatok és az egyes emberek tevékenységébe, gazdasági érdekeiket sértve, vagy akár azt teljesen megsemmisítve. Ez a járvány megfékezéséhez fűződő és a közösség egészét a létében érintő közérdekből volt elkerülhetetlen, azért is, mert a fertőzöttek korai felismerésének és izolálásának a képessége hiányában semmilyen más eszköz nem állt rendelkezésre. Ismeri az alkotmányos jogrendünk azt a helyzetet, amikor a közösség érdekében az állam megsérti például a magántulajdonhoz, vagy a magántulajdon hasznainak élvezetéhez való jogot. Ilyen például az, amikor autópályák, utak, vagy a vasút nyomvonalának vezetése miatt kisajátít földeket, ingatlanokat, vagy azok egy részét. Csakhogy ez minden esetben kártalanítási kötelezettséget von maga után. E kettő elválaszthatatlan. A COVID esetében a a közösség egészének érdekében foganatosított járványügyi kényszerintézkedéseket ugyan mindenkit súlyosan érintenek, de messze-messze nem mindenkit azonos mértékben. 

Mi lehet a megoldás? 

Komplett „iparágak”, mint például a vendéglátóipar, a turizmus, az idegenforgalom, a szórakoztatóipar kerültek a járványügyi kényszerintézkedések miatt teljesen ellehetetlenített helyzetbe. Ez egyrészt elkerülhetetlen volt a járvány megfékezése érdekében, ugyanakkor, mivel az ilyen iparágakban, szektorokban működő kis- és középvállalkozások, tulajdonosok, munkavállalók helyzetének teljes ellehetetlenítése a közösség egészének az alapvető létérdekéből történt, e vállalkozásokkal és a bennük dolgozókkal szemben igenis fennáll egy össztársadalmi kártalanítási kötelezettség. Az ő helyzetük nem a magánügyük, nem lehet magukra hagyni őket a problémájukkal, hogy „oldják meg, ahogyan tudják”. Mert nem tudják maguk megoldani, és önhibájukon kívül, az állam közérdekből meghozott járványügyi intézkedései miatt kerültek lehetetlen helyzetbe. Az ő helyzetük adekvát megoldása a kártalanítás. Mind a vállalatoké, vállalkozásoké, mind a dolgozó embereké. Ez nem „támogatás”, nem „segélyezés”, nem „könyöradomány”, hanem kártalanítás. Ez a kártalanítás össztársadalmi kötelezettség, amelyet nem általában a társadalom, hanem az állam kell teljesítsen a társadalom nevében. Mert ha a járvány és a hozzá köthető kényszerintézkedések elhúzódnak, akkor már nemcsak a betegségtől és a haláltól kell menteni a honfitársainkat, hanem az életük fenntartásáról is gondoskodni kell. Nem mellesleg, ez a járvány utáni élet és gazdasági működés azonnali és gyors újra indításának is az egyik alapvető feltétele. Ugyanis mind anyagilag, mind emberileg tönkrement emberekkel bajosan lehetne újra indítani bármilyen gazdasági működést. 

Eljön itthon is az „óvatos nyitás”? 

Az utolsó pontban említett kártalanítás az adekvát megoldás az olyan szelektíven ellehetetlenített iparágak vállalkozásai és dolgozói helyzetének megoldására, mint például a vendéglátóipar. Teljesen téves és inadekvát a jelenlegi esetszámok mellett, a brit mutáns hazánkban való megjelenésének az ismeretében és a szelektív kontaktfelderítés, fertőzött azonosítás és izoláció hatékony megvalósítási képességének a hiányában „óvatos nyitásról” fantáziálni. Azért, mert nem valósítható meg. Az „óvatos nyitás” jelen körülmények között egyet jelent a járvány lakosságra való újbóli rászabadításával és tartalmilag azonos a nyár végi „a gazdaságnak működnie kell” jelszó mellett történő óvatos nem-védekezéssel. Az őszi jól hangzó jelszavak melletti illúziókergetés eredményeit már láttuk, és a többség még túl is élte, a járvány 13 ezer halálos áldozatát leszámítva. Nem kellene egy újabb szlogen mentén újból elkövetni azt a hibát és önbecsapást, amit ősszel egyszer más elkövettünk. 

Köszönjük a beszélgetést! Sok mindenről ugyan nem tudtunk beszélgetni, de a tanulmányban ezek többnyire megjelennek. És ahogy múlik az idő, ahogyan haladunk előre, új problémák és új megoldások is keletkeznek. Ezekről folyamatosan tájékoztatjuk a Weborvos olvasóit.

Dr. Gilly Gyula „A COVID-19 oltási programról és a járvány elleni védekezésről” című tanulmánya itt érhető el. 

Jegyzet, csak máshogyan - 1. rész

COVID-beszélgetés Gilly Gyulával - 2. rész