• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • A szemben és a köröm alatt is lehet rejtett melanóma      

      A szemben és a köröm alatt is lehet rejtett melanóma      

    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

  • egynapos sebészet
    • Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

      Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

    • Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

Jegyzet, csak máshogyan

Egészségpolitika 2021.01.30 Forrás: Weborvos Szerző:
Jegyzet, csak máshogyan

Minden szem a vakcinára irányul – dr. Szepesi András beszélgetése Dr. Gilly Gyulával is erről szól.

A miniszterelnök pénteki rádióinterjúját hallgatva azon kezdtem el erősen gondolkodni, hogyan fogunk kikeveredni ebből a helyzetből, amibe manővereztük magunkat – mi, magyarok. A helyzet megértéséhez és talán megfejtéséhez segítségül hívtam barátomat, dr. Gilly Gyulát, aki Londonban megszerzett mester fokozatú másoddiplomájával a téma felkészült szakértője.

Gilly Gyula orvos-közgazdásszal a Weborvos 2020. április 28-án, a COVID 19 járvány első hullámának a tetőpontján készített interjút. A beszélgetés legnagyobb részét a járvány elleni védekezés és a vírus természetének megváltozása, mutációja tette ki. Kérem, kezdjék azzal, hogy elolvassák ezt a cikket. És akkor egyet fognak érteni velem, hogy Kasszandrák ma is élnek közöttünk, csak éppen nem jósok, hanem megbízható, széles körű tudományos alapokra építkező szakértők, akik nagy pontossággal képesek jelezni – és nem jósolni – jövőbeli történéseket.

Az áprilisi cikk idején még beláthatatlan távolságban volt a mára valósággá váló immunizálás, a megbetegedettek kezelésére nem volt semmilyen célzott gyógyszer és a tüneti kezelés középpontjában a gépi lélegeztetés állt. Egyedül a klasszikus járványügyi intézkedések álltak rendelkezésre, elsősorban a globális bezárkózás, a „lockdown”, és az akkor még nagyon szűkös mennyiségben megvalósuló tesztelés.

Magyarország, a környezetével összehasonlítva, nagyon eredményesen védekezett. Olyannyira, hogy a nálunk akkoriban a legtöbb nyilvánosságot kapott klinikus a második hullám elmaradásában, vagy legfeljebb egy gyengébb lefolyású „járványocskában” reménykedett. Becsületükre legyen mondva, később beismerték, hogy tévedtek. Így a rájuk támaszkodó, a közösség életét befolyásoló intézkedésért felelős politikusok is. Nemcsak nálunk, tulajdonképpen a legtöbb fejlett országban is.

Egy – Európában legalábbis – vidám, felszabadultan eltöltött nyár után olyan durva második járvány hullám érkezett, amit egy darabig sokan el se akartak hinni. Nem úgy az epidemiológusok, a virológus kutatók, és a nemzetközi szaksajtót és a megbízhatónak ítélhető médiumokat figyelő szakértők. Ők rendszeresen jeleztek, a nyár végétől egyre hangosabban, de a sok információt, véleményt, gazdasági és politikai érdeket egyeztető politikusok nehézkesen reagáltak. Számomra közöttük az egyik legfontosabb „iránytű”: Gilly Gyula, aki néhány napja fejezett be egy terjedelmes elemzést. Ennek tapasztalatairól beszélgettünk vele, több részletben. 

 

Mi indított arra, hogy egy tanulmányban foglald össze a legfontosabb kérdéseket, és a ma adható legjobb válaszokat?

A mi generációnk először találkozik egy olyan pandémiával, amelynek egyszerre kell megismerni a kórokozóját, keresni a járvány megelőzésének a lehetőségeit, megtalálni a kórokozó megfékezésének a biztos módszerét és technikáját, megkeresni a súlyos megbetegedések gyógyszereit, a gyakran halálos szövődmények kivédésének eszközeit és technológiáit. Hatalmas forrásokat kell ezekre felszabadítani, hiszen, egy évvel ezelőtt ez még nem létezett, senki se tervezhette a költségeit. A járvány megelőzését szolgáló intézkedések durván beavatkoztak a helyi és nemzetközi gazdasági folyamatokba, blokkolták az emberek mozgási szabadságát, tulajdonképpen egy világháborúhoz hasonló helyzet alakult ki. Az egészségügyi rendszerek és intézmények egy eddig soha nem látott terhelésnek lettek kitéve, amelyek sok helyen meghaladták a kórházak személyi és technikai teljesítőképességének a határait, szinte elképzelhetetlen emberi katasztrófákat idézve elő az érintett lakosság, de a frontvonalban dolgozó orvosok és segítőik körében. A tavaszi hullám végére kialakultak viszont az epidemiológiai szakmai alapelvek, a jó kezelési-gyógyítási gyakorlatok, elegendő, egyre gyorsabb és jó minőségű tesztelési módszerek, elérhető közelségbe kerültek a tömeges védőoltások, amelyektől elvárható a járvány megfékezése.

Mi hiányzik ahhoz, hogy megkezdődjön a SARS-CoV-2 vírus visszaszorítása, esetleges eradikációja?

Egyszerre több dolog is: egyelőre nincs elegendő oltóanyag. Az okokat és a szakmai vitákat a tanulmányban részletezem. Legalább ekkora baj, hogy nincs egyetértés és széles körű együttműködés a megelőző intézkedések terén. Mivel ez több mint 190 ország nemzeti hatáskörébe esik, nagyon eltérőek a gazdasági, kulturális alapok és társadalmi attitűdök. Miközben a globalizált közlekedés, az élethez és a gyógyításhoz szükséges javak nélkülözhetetlen kereskedelme sokkal erősebb együttműködést követelne. A fertőzések átvitele, kontrollálása pedig egyenesen nemzetek feletti koordinációt. És akkor még egy szót se ejtettem az országok igazgatását végző politikai hatalomról, annak sajátos érdekeiről, és a modern világot szinte felfoghatatlanul átszövő kommunikációs és média rendszerekről.

Mégis, mit kell, és mit lehet tenni 2021 első hónapjaiban?

Talán az a legfontosabb, hogy nemzeti és nemzetközi dimenziókban fokozni kell a védekezést a járvány ellen. Két, egymástól nagyon különböző módszer között lehet választani:

Az egyik a fertőző betegek korai észlelése, kontaktkutatás, tesztelés, izoláció. Ez személyre szabott, differenciált megakadályozása a fertőzés terjedésének. Ez a módszer védi és kíméli a kórházakat a túlterheléstől. Ez a módszer védi a gazdaságot, és lehetővé teszi a közel normális élet folytatását.

A másik egy generalizált, differenciálatlan módszer, a „lockdown”, az élet leállítása, a gazdaság hatalmas szegmenseinek befagyasztása. Nyilvánvaló, hogy már tomboló járvány esetén csak a második út járható. De amikor még kevés vagy csökkenő számú fertőzés van, akkor az elsőt kellene előtérbe helyezni, mert lehet, hogy látszólag több kormányzati erőfeszítést és befektetést igényel, de a végeredmény sokkal jobb, kisebb károk a gazdaságban és társadalomban. Tavasszal ez még nem jött komolyan szóba, mert még nem volt elég tesztelő kapacitás. Ezen a területen mára gyökeres fordulat történt, és napjainkban már a szabadon megvásárolható otthoni teszt forgalmazása is megkezdődött.

Hogyan álljunk hozzá a tömeges vakcinációhoz?

Mindent meg kell tenni, hogy mielőbb megkezdődjék a lakosság tömeges immunizálása, minimum 60% mértékig, de inkább még magasabb szintig. Itt félre kellene tenni minden nem tisztán szakmai vitát. Minden szakmailag biztonságosan használható oltóanyagot számításba kell venni és be kell szerezni. A politikai érdekeket, de talán a gazdaságiakat is alá kell rendelni a lakosság megvédésének. Mert ellenkező esetben, minél inkább elhúzódik az immunológiailag védtelen állapot, annál több beteg, annál több gépi lélegeztetett súlyos beteg és annál több áldozat lesz.

Mennyi időnk van még erre?

Semennyi. Az idő most nagyon sürget. A vírus már mutálódott, több változat már ismertté vált. A brit vírus fertőzőképessége többszöröse a korábban megismert változatnak. Anglia brutálisan lezárt minden mozgást. Portugáliában, ahol pont annyi ember él, mint itthon, az egészségügyi rendszer ezekben a napokban omlott össze. Az angol és a dél-afrikai vírusra az eddigi ismereteink szerint a most rendszerbe állított oltóanyagok hatásosak. De ezt még nem tudjuk a Brazíliában, Amazóniában megjelent és tömeges fertőzést okozó mutánsról biztonsággal állítani…

Vészjósló állítások, amelyet Gilly Gyula barátom mind a beszélgetésben, mind a tanulmányában megfogalmaz. De jobb a bajokkal szembe nézni és mindent megtenni annak érdekében, hogy egyénileg és csoportosan elkerüljük a fertőzést.

Dr. Gilly Gyula tanulmánya itt érhető el.

COVID-beszélgetés Gilly Gyulával - 2. rész

COVID-beszélgetés Gilly Gyulával - 3. rész

Legolvasottabb cikkeink