Egyre távolabb áll a betegellátás valóságától a kormányzat optimista kommunikációja.
Fontos volt elkészítenie az egészségügy látleletét a Magyar Orvosi Kamarának (MOK), ugyanis a szakma úgy látja, hogy a kormányzati kommunikáció optizmizmusa és a betegellátás valósága között egyre nagyobb a divergencia, derült ki a MOK mai sajtótájékoztatóján. A kamarában végzett, az elmúlt időszakra vonatkozó helyzetértékelést, elemzést, valamint a Területi Szervezetek Tanácsa határozatát Éger István elnök ismertette.
A látlelet alapgondolata szerint az egészségügyi ellátórendszer helyzetét, a betegellátás színvonalát és biztonságát továbbra is a mellőzöttség, alulfinanszírozottság jellemzi. Történtek ugyan jelentős intézkedések 2010-től, ám a háttérbe szorítottságon nem tudtak érdemben változtatni.
Éger István pozitívan értékelte a rezidensek ösztöndíj programját, a hiányszakmák esetében adott bérkiegészítést, valamint a bérfejlesztés mindkét lépcsőjét, ám jelezte, hogy többek között az alapellátás kimaradt a pluszjuttatásból, vagy azok is, akik gazdasági társaságokban dolgoznak.
Negatív diszkriminációként értékelte az ügyeleti díjak befagyasztását, ami – az érintettek számára több tízezer forintos jövedelemkiesést okoz – csak az egészségügyre vonatkozó eljárás, ugyanis a Munka törvénykönyve szerint az alapbér alapján határozzák meg ezeket a bérjellegű tételeket a többi ágazatban.
Beszélt az orvoshiány okozta gondokról. Több helyen nem tudják szabályosan megszervezni a munkát, kiadni a kötelező pihenőidőket. Mivel nem tudják a helyettesítést megoldani, magas a ki nem vett szabadságok aránya, egyes intézményeknél meghaladja a harminc százalékot.
Az adminisztrációs terhek sem csökkennek, sokszor kell értelmetlennek tűnő felesleges papírmunkát végezniük az orvosoknak. Mindezek egyre fáradtabbá, apatikusabbá, deprimáltabbá teszik a gyógyítókat, hozzájárulnak a migrációs hajlandóság lassú, de még mindig érzékelhető növekedéséhez.
A jól képzett szakorvosi középgenerációt sújtó gondok mellett az átgondolatlan nyugdíjrendelet következtében minőségromlás tapasztalható a szakorvosképzésben, amelyre a legutóbbi rektori konferencia is felhívta a figyelmet. De nemcsak az oktatás területén, hanem az orvosvezető karban is egyre nagyobb fejtörést okoz a jól képzett szakorvosok hiánya.
A kamara üdvözli és támogatja a népegészségügy fókuszba helyezését, ám jelzi azt is, hogy eredményes munkát csak jól motivált alapellátással tud elérni az egészségpolitika. Ugyanakkor jellemzően az alapellátást terhelik azok a várólistára vett betegek, akik ellátás híján „visszatorlódnak", tovább fokozva az alapellátásra háruló terheket, nemegyszer megoldhatatlan helyzet elé állítva a háziorvosokat.
Éger István ismertette a kamara legfrissebb adatait: tagnyilvántartásuk szerint 61 és 65 év között 4111-en, 65 és 70 év között 3373-an, tehát összesen közel 7500-an dolgoznak aktívan. Ehhez képest nagyon szerény az utánpótlás, ugyanis 25 év alatt, a frissen végzők korcsoportjában 586-an, 30 éves korig pedig 3,5 ezren dolgoznak. További gond, hogy rendkívül magas az elnőiesedés, a 9 ezer férfi mellett 23 ezer nő szerepel a MOK tagnyilvántartásában.
Ezután ismertette a MOK Területi Szervezetek Tanácsának határozatát:
1. Az egészségügy nem pénztemető, hanem gazdaságilag is – korábban szakértői szinten kimutatott mértékű – hasznot hozó, nemzetstratégia jelentőségű ágazat. Haladéktalan döntéshozói, politikai és következményes gazdasági paradigmaváltásra van szükség ennek elismerése érdekében.
2. E paradigmaváltás jegyében be kell látni és vezérgondolattá kell tenni, hogy a gyógyítás alapvetően és elsősorban emberközpontú, nem pedig gazdasági érdekektől vezérelt megközelítést és döntéshozatalt igényel.
3. Magyarország közismerten nem magas nemzeti össztermékének (GDP) alig több mint 4%-a – melyet jelenleg az egészségügyi közfinanszírozásra fordítanak – eleve lehetetlenné teszi a fentebb megfogalmazott gondok orvoslását, stabil, biztonságos és korszerű gyógyító rendszer működtetését. Európai átlagban kétszer ennyit, de még a V4 átlagában is másfélszer ennyit fordítanak erre éves viszonylatban. Örvendetes, hogy Magyarország kilábalni látszik válságos gazdasági helyzetéből, és ez különösen felbátorít bennünket annak szorgalmazására, hogy a Kormány az 1. pontban hangsúlyozott gondolati paradigmaváltás jegyében haladéktalan gazdasági lépéseket tegyen a biztonságos gyógyítás alapvető feltételeinek biztosítása érdekében.
4. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programban leírtaknak megfelelően a pedagógusok és a kormánytisztviselők, rendőrök, katonák életpálya tervének megalkotása és bevezetése mellett az egészségügyben, a már 11 éve kidolgozott, orvosi életpálya bevezetése is halaszthatatlan!
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!