Nem mindegy, mit iszunk: uniókompatibilis lett az ivóvízregulánk

Megszületett az a rendelet, amely egyes uniós irányelvek hazai jogrendbe történő átültetésén keresztül a magyarországi ivóvíz minőségének javítását célozza. Hatálya az emberi fogyasztásra szánt víz minőségi követelményeire, az ivóvízhez való hozzáférés javítására és a vízminőség-ellenőrzés rendjére terjed ki. Van néhány kivétel is, ilyen a természetes ásványvíz, a gyógyvíz vagy a napi átlagban 10 köbméternél kevesebb vizet szolgáltató vagy 50 főnél kevesebbet kiszolgáló vízellátásból származó olyan ivóvíz, amely nem közösségi ellátásra szolgáló saját célú ivóvízműből származik - írta a vg.hu.

A víz akkor minősül ivóvíznek, ha nem tartalmaz olyan egészségkárosító összetevőt, amelyet a rendelet felsorol, illetve legfeljebb csak olyan mennyiségben vagy arányban, amit a rendelet felső határként megszab. A módosítás jellemzően szigorításokat tartalmaz az eddigi előírásokhoz képest. Az említett összetevők közé mikroorganizmusok, paraziták, kémiai, fizikai vagy radiológiai anyagok tartoznak. Ezeken felül az országos tiszti főorvos vagy a népegészségügyi szerv további paramétereknek szabhat határértéket. Az eddiginél több összetevőre kell vizsgálni az ivóvizek minőségét, csökken egyes egészségre kockázatos anyagok megengedett aránya, a magánkutaktól pedig a közműves hálózat használata felé kell terelni a lakosságot.

A kormányrendelet bizonyos esetekre (adott paramétereknek való nem megfeleléskor) meghatározza a tűrhető minőségű ivóvíz fogalmát is, kikötve, hogy ha nem zárható ki egyértelműen az egészségi kockázat, akkor javítani kell a víz minőségét. Az országos tiszti főorvos minden év február 15-ig teszi közzé a honlapján az újonnan megjelenő és egészségkockázatot jelentő paramétereket és a hozzájuk tartozó határértékeket, illetve frissíti a már nyilvántartottak listáját. Továbbiak a cikkben