Ombudsman: Valami van, de nem az igazi

Az ombudsman szerint kezdeményezések ugyan vannak, de messze van a megvalósítástól az ENSZ-nek az a két évvel ezelőtti, a kormánynak szóló ajánlása, hogy jogszabállyal biztosítsák a látássérültek hozzáférését a banki szolgáltatásokhoz - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala pénteken az MTI-vel.

A közleményben felidézték: az ENSZ fogyatékossággal élők jogainak bizottsága 2013-ban ajánlást fogalmazott meg a magyar kormány számára. Ebben az állt: alkossanak kikényszeríthető és határidőkhöz kötött jogszabályi keretrendszert arra vonatkozóan, hogy a látássérült emberek akadálymentesen hozzáférhessenek bankautomatákhoz és más banki szolgáltatásokhoz. Szintén ajánlották, hogy a bírák és bírósági tisztviselők kapjanak rendszeres képzést a fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ-egyezményről és annak fakultatív jegyzőkönyvéről, hogy az eléjük kerülő esetekben kellő ismeret alapján dönthessenek.

Székely László ombudsman megvizsgálta, mi valósult meg az ajánlásokból. Megállapította, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma kidolgozott egy tervezetet, amely szerint komplex módon kívánják kezelni a problémát, valamennyi, fogyatékossággal élő csoport igényeit figyelembe veszik, a fejlesztés minden magyarországi pénzintézetet érint, de a költségek és a technikai követelmények miatt a megvalósítás csak fokozatos lehet.

A tárca a Bankszövetséggel, valamint a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségével együttműködést kezdeményezett, de az alapvető jogok biztosának megküldött tájékoztatásban más érdekképviseleti szervezetet nem említettek.

A minisztérium emellett felhívta az alapjogi biztos figyelmét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének egy 2011-es, erre vonatkozó ajánlására. Székely László szerint azonban az elnöki ajánlás formájában és tartalmában sem tekinthető az ENSZ-bizottság döntésében foglaltak teljesítésének.

Az ombudsman megállapította: eddig csak előkészületek történtek, amelyek nem helyettesítik egy jogszabály kikényszeríthető és határidőkhöz kötött kritériumait, a szükséges részletintézkedéseket, minimumkövetelményeket. Az alapjogi biztos pozitívumként értékelte viszont, hogy képzések már elindultak, és remélhetőleg ezekbe bevonják majd az érzékenyítő tréningeket kínáló érdekvédelmi szervezeteket és a fogyatékossággal élő embereket is.

Álláspontja szerint a jelenlegi helyzet sérti az érintettek emberi méltósághoz való jogát, nem felel meg az egyenlő bánásmód követelményének, valamint a fogyatékossággal élők kiemelt védelme állami és nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettségének. Székely László ezért megállapításaival Balog Zoltánhoz, az emberi erőforrások miniszteréhez fordult.