• nátha
    • Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

      Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

    • Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

      Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

    • Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

      Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

  • melanóma
    • Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

      Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

    • Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

      Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

    • Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

      Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

  • egynapos sebészet
    • Bővítéssel orvosolják a helyhiányt Budaörsön

      Bővítéssel orvosolják a helyhiányt Budaörsön

    • Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

      Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

    • Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

      Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

Pandémia: az adatok ''zaja'' bizonytalanságot okoz

Egészségpolitika 2021.10.21 Forrás: Weborvos Szerző:
Pandémia: az adatok ''zaja'' bizonytalanságot okoz

Jakab Zsuzsanna: a magas szintű lakossági immunitással csökken a megbetegedés okozta halálozás.

Egyetlen ország sem mondhatja, hogy vége a járványnak, hiszen a SARS-CoV-2 folyamatosan terjed. Ennek hátterében a koronavírus mutálódása, az oltatlanok fogékonysága a fertőzésre, a megnövekedett társadalmi mobilitás, valamint a hiányos állami járványügyi intézkedések állnak – mondta dr. Jakab Zsuzsanna, a WHO vezérigazgató-helyettese az IME-MEMT infekciókontroll konferenciáján szerdán. A Covid-járvány elemzése kapcsán beszélt arról is, hogy nagyon eltérőek a tesztelési stratégiák, így a fertőzési adatok sokban függnek egy-egy ország gyakorlatától.

A most hódító delta variáns egyik legfontosabb jellemzője, hogy nagyon magas a reprodukciós rátája (R - egy fertőzött hány másik embernek adja tovább a vírust). Érzékeltetésül elmondta, hogyha mindenkit beoltanának, akkor sem tudnánk elérni a nyájimmunitást, azaz egyelőre úgy tűnik, nem leszünk képesek megállapítani a vírus terjedését.

A jövőben várható trendekről elmondta: az már biztosan látszik, hogy ugyan a vakcina nem akadályozza meg a fertőzés továbbadását, ám a magas szintű lakossági immunitással csökken a megbetegedés okozta halálozás. A fertőzés leginkább az oltatlanok/fogékonyak körében terjed, tette hozzá.

A legszerencsésebb kimenet a pandémiából akkor történhet meg, ha működik az ellenőrzés, és a vakcinák minden variánssal szemben hatékonyak. A legrosszabb verzió szerint csak a gazdag országok tudják megengedni, hogy hatékony vakcinákat fejlesszenek, és azzal oltsák át lakosságukat.

Reményei szerint jövő év közepén a járvány akut szakaszát le tudjuk zárni, ám addig újabb és újabb hullámokra számíthatunk. A vakcináknak fontos szerepük van a védekezésben, ám nem lehet egyedül csak ezekre bízni magunkat, szükség van az egészségügyi és társadalmi intézkedésekre, illetve a sérülékenyek védelmére Jakab Zsuzsanna szerint.

Oroszi: nehezebb kilábalni a járványból

A hazai Covid-járvány epidemiológiai jellemzőiről beszélt dr. Oroszi Beatrix, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának megbízott igazgatója, aki lényegében a Portfolio hét eleji konferenciáján tartott előadását ismételte meg. „Elég nehéz egy világjárványba befelé menni, de még nehezebb kilábalni belőle” mottót választotta, amit azzal indokolt, hogy a pandémia kezdetén arra számítottak a szakemberek, az oltás lesz az igazi megoldás, míg mára azzal szembesülhetnek, hogy hatvan százalékon beragadt és stagnál az átoltottság.

A negyedik hullám jóval lassúbb emelkedést mutat, laposabban indult a nyár végén, de még nem tudni biztosan, hogy ez trendváltozás-e, vagy csak az adatok „zaja” (vagyis a nem megfelelő adatgyűjtésből következik).

Spanyolország példája azt mutatja, hogy ha terjed is a járvány, a halálozás elmarad a korábbi hullámok mértékétől. A magas átoltottságnak köszönhetően a spanyoloknál, dánoknál, angoloknál tizedére csökkent az áldozatok száma. Bár nálunk nem indult be a negyedik hullám, de az epidemiológus szerint hasonló trendeket kellene majd látnunk.

A szakma tényként kezeli, hogy bár a fertőzéssel szemben egyre csökken a vakcinák hatásossága az idő múlásával, ám a súlyos lefolyás megelőzésében nagyon is hatásosak. A harmadik oltást ezért is fontosnak tartja, különösen az idősek és krónikus betegek körében. Miután vakcinabőség van itthon, a 4., 6. hónap után mindenkinek ajánlott a 3. vakcina, tette hozzá. Azt is elképzelhetőnek tartja Oroszi Beatrix, hogy az alapimmunizálás része lesz a 3. oltás.

Az R érték most emelkedett 1,2-ről 1,3-ra – de az adatok pontatlansága miatt nem tudni, hogy ez tartós vagy csak ideiglenes növekedés-e, jelezte a dilemmát. Ha 1,3-ra vagy 1,4-re emelkedik a reprodukciós ráta, akkor ugyanolyan meredeken fog emelkedni a fertőzöttek száma, mint a második és harmadik hullámban.

Hogy mikor lesz a csúcs, azt nehéz megmondani, de nem is ez a fontos Oroszi Beatrix szerint, ugyanis például Nagy-Britanniában is először csökkenés mutatkozott, majd ingadozást jeleztek az adatok, amiből arra lehet következtetni, hogy nem lesz szabályos a pandémia lecsengése.

Romokban hever a népegészségügy – az IME-MEMT konferenciáról

Legolvasottabb cikkeink