A kórházkonszolidáció rászoktatta az intézményeket, hogy az év második felében felhalmozzák a kifizetetlen számláikat.
Az idén megszakadni látszik az a többéves gyakorlat, hogy az év végén kórházkonszolidáció keretében rendezik az egészségügyi intézmények által felhalmozott adósságot – mondta a Világgazdaságnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára. A beszállítókat képviselő három tagszervezet levelet írt Varga Mihály pénzügyminiszternek és Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének annak érdekében, hogy a beszállítók mihamarabb hozzájuthassanak követeléseikhez.
Az OSZ főtitkára szerint a kórházkonszolidáció rászoktatta az intézményeket, hogy az év második felében felhalmozzák a kifizetetlen számláikat. Úgy látja, az adósságkonszolidáció jutalmazza az adósságot felhalmozókat és bünteti a jól gazdálkodókat.
A Magyar Államkincstár (MÁK) október végi adatai szerint 54,2 milliárd forint tartozás halmozódott fel az egészségügyben, az adósok között vannak járó- és fekvőbetegellátó, egészségügyi háttérintézmények és klinikai központtal rendelkező felsőoktatási intézmények is. Mind a 665 adatszolgáltatásra kötelezett intézmény teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét, közülük októberben 361-nek volt tartozása, 154-nek kizárólag 30 nap alatti – írja a MÁK. Az 54,2 milliárdból 0,1 milliárd az állammal szembeni tartozás, míg 54,1 milliárd a szállítókkal, szolgáltatókkal szemben áll fenn, ez utóbbiban 2,1 milliárd forint államháztartáson belüli.
Rásky László hozzátette: a beszállítók és az állami egészségügyi intézmények közötti bizalom 2014–2015-ben bomlott meg, amikor 90 milliárd forintra rúgott a ki nem fizetett számlák összege. A ki nem fizetett tartozás főleg a magyar tulajdonú, kis- és közepes vállalatokat érinti érzékenyen, emiatt nem tudnak dolgozókat felvenni, bért emelni, tartalékot képezni. Amikor már sok százmilliós a kintlévőségük, megesik, hogy hitelből fizetik ki a közterheiket. Amíg ugyanis köztartozásuk van, nem indulhatnak közbeszerzési pályázaton.