A lépéskényszer a szolgáltatási csomag szűkítését és kórházbezárásokat jelent.
A huszonnegyedik órában van a magyar egészségügy, ha azonnal nem történik valami, akkor drámai helyzet állhat elő. Ebben a szerdai, XV. Önkormányzati Egészségügyi Napok konferenciának szinte valamennyi előadója egyetértett. Abban is konszenzus alakult ki, hogy a jelenlegi válságos- forráshiányos helyzetben muszáj nyíltan kimondani: a lépéskényszer például a szolgáltatási csomag szűkítését és kórházbezárásokat jelenthet.
A kongresszus elején két egészségügyi kutató is arra hívta fel a figyelmet, hogy az ágazat nem csak európai összehasonlításban, hanem a szűkebb környezettel való összevetésben is nagyon rossz helyzetben van. Boncz Imre a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság elnöke például kiemelte, hogy a visegrádi négyekkel összehasonlítva az egészségügy GDP arányos kiadása Magyarországon a legalacsonyabb. Hangsúlyozta azt is, hogy míg az E-alap hiány a 2000-es évek elején néhány tízmilliárd forint volt, addig az évtized közepére 300 milliárdra nőtt. Ráadásul az egészségügyi járulék mindeközben a negyedére csökkent.
Pedig a lakosság egészségügyi állapota indokolná a nagyobb ráfordítást, hiszen nem sikerült e téren felzárkózni a szomszéd országokhoz (sem). Orosz Éva, az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője szerint a magyar egészségügy a 90-es évek közepe óta ördögi körbe van zárva. Ebben nem csak gazdasági, hanem társadalmi tényezők is szerepet játszottak, ahogyan az is, hogy fennmaradt az elavult intézményi rendszer, és kialakult az ágazattal szemben egy bizalmi válság. Orosz Éva szerint, ebből az ördögi körből csak úgy lehet kitörni, ha egyszerre növelik a magán – é a közforrások bevonását az egészségügybe.
A szakember példaként említette, hogy a beteg fizessen azért, ha maga választ orvost vagy intézményt. A kutató is megemlítette, hogy szűkíteni kell a járulékért cserébe kapható szolgáltatások körét és hozzá kell nyúlni a fenntarthatatlan struktúrához.
Rácz Jenő a Magyar Kórházszövetség elnöke nyomatékosan jelentette ki, hogy „ ezt az ellátórendszert ezzel a szolgáltatási csomaggal, ezekkel a forrásokkal nem lehet működtetni". Csak a kórházi adósságállomány elérheti idén év végén a 60 milliárd forintot, de ezen kívül még annyi pénz kellene pl. az infláció követésére és a gyógyszerár növekedés kompenzálására, amennyi biztosan nincs a jelenlegi rendszerben. Éppen ezért ki kell mondani, hogy szűkíteni kell a kapacitásokat. Az üszkösödő lábat le kell vágni, mert ha nem, a beteg meghal.
Sinkó Eszter a Szakmai Kollégium Menedzsment és Egészség-gazdaságtani tagozatának elnöke is azt mondta: vészforgatókönyvre van szükség, amely alapján kórházakat is be kell zárni. Szerinte a jelenlegi 140-150 helyett 100-110 kórházra lehet szükség. Úgy vélte: megkerülhetetlen az ágazatban a béremelés, enélkül ugyanis nem marad szakember az egészségügyben.
A kutató szerint az önkormányzati tulajdonban lévő intézmények államosítása nem időszerű, sőt, most megtenni „bűn", mert legalább egy év átállítani a rendszert, erre pedig most nincs idő. Ráadásul, mindazok a pozitívumok, amelyek a központosítás hozadékai lehetnek államosítás nélkül is megszervezhetőek.
Az egészségügyben dolgozó orvosok, ápolók, szakdolgozók egzisztenciális ellehetetlenüléséről beszéltek a Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozók Kamara és a rezidens szövetség elnökei. Valamennyien tarthatatlannak ítélték az ágazat bérhelyzetét, azt, hogy az egészségügyben dolgozók összességének havi nettó kereseti átlaga 118.000 Forint (tavaly 122.000 Forint volt). Ehhez Balogh Zoltán a MESZK vezetője azt is hozzátette: ezt a képet még ronthatja, ha a Munka törvénykönyvének tervezett módosításai életbe lépnek, ugyanis az ügyeleti pótlékok elvételével akár 20 ezer forinttal is csökkenhet a dolgozók havi jövedelme.
Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnökének számítása szerint idén év végéig 1200 orvos hagyja el az országot, hogy külföldön gyakorolja hivatását. A legfrissebb felméréseik szerint a most végző orvostanhallgatói csapat háromnegyede is külföldre készül.
Szócska Miklós egészségügyi államtitkár előadása.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!