• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

      Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

    • 10 dolog, amit mindenkinek tudnia kell a melanomáról

      10 dolog, amit mindenkinek tudnia kell a melanomáról

    • A szemben és a köröm alatt is lehet rejtett melanóma      

      A szemben és a köröm alatt is lehet rejtett melanóma      

  • egynapos sebészet
    • Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

      Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

    • Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

      Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

    • Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

      Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

Vigyázó szemetek Lisszabonra vessétek!

Egészségpolitika 2021.02.06 Forrás: Weborvos Szerző:
Vigyázó szemetek Lisszabonra vessétek!

„Csak négy napról volt szó Karácsonykor Portugáliában…” – dr. Szepesi András jegyzete.

Batsányi János, a hosszú éltű reformkori költő ezt a híres mondatot a Nagy Francia Forradalom kitörése után néhány hónappal írta le Kassán. A magyar jakobinusok körének tagjaként a franciákkal szimpatizáló társaival megjárta a sok magyar által megszenvedett Kufstein várbörtönét. (Martinovicsot néhány társával a Vérmezőn 1795-ben lefejezték, ő egy évet volt börtönben és még 50 évet élt.) Később Napóleon győzelmét pozitívnak tartotta, bukása után ismét börtönbe került. Szerencsére túlélte, és nagyszerű költeményeivel, írásaival még hozzájárulhatott a magyar felvilágosodás történetéhez. Ekkortól vált különleges szépségű nyelvünk államnyelvvé, leváltva ezzel a németet és a latint, és elindítva a magyar nyelvű irodalom, kultúra máig tartó virágzását.

Miért éppen Lisszabon?

Az eredeti mondatban persze Párizs szerepel. A franciák se állnak túl jól, de a COVID-járvány nemzeti méretű áldozata ma Portugália. Mérete, lélekszáma, gazdasági ereje közelebb áll hozzánk, mint a gazdag szomszédaihoz. A története viszont nagyon tanulságos számunkra. Az első hullám elmúltával, ők is kinyitottak. Az angol turisták rendkívül kedvelt úti célja Portugália. Nem túl drága, tengerpartja szépséges, az ételek finomak, a borkultúrája szinte hasonlít hozzánk (fantasztikus vörösborok, a tokajihoz is hasonlítható portói desszertborok, amelyek az angolok nemzeti italává is váltak). Több mint 150 ezer portugál dolgozik Angliában, vendégmunkásként.

Csak négy napról volt szó... Politikusaik, „meghallva a nép kérését”, Karácsonykor négy napra felfüggesztették a tilalmakat. Lehetett utazni, rokonokat, nagyszülőket látogatni, és a vendégmunkások is gyorsan hazajöttek a brit szigetekről, városokból. Nem hittek a tudósoknak, a környezetnek, ha úgy tetszik a saját szemüknek se, csak egyszerűen boldogok voltak. Nem vették észre, hogy már csendben átfertőződtek a COVID rendkívül agresszíven terjedő brit mutánsával. És hiába mondják a statisztikusok, hogy a fertőző képesség csak 150-170%-al több, a kaszkádszerű átadás következtében hatalmas tömeg lett beteg. A kórházak az összeomlás szélén, vagy már azon is túl, Németország orvoscsoportot és eszközöket küld, Ausztria súlyos betegeket vesz át, a többi ország népe és politikusai sajnálkoznak.

Mit tanulunk ebből?

Számomra egy igazi kérdés van: mi tanulunk-e belőle? Tudjuk, hogy a vírus már megjelent Magyarországon. A kérdés: milyen arányban? Szekvenálják-e már a laboratóriumaink tömegesen, hogy lássuk, mekkora a valódi veszély? Vagy még a „részleges nyitáson”, a könnyítéseken törjük a fejünket, mert Húsvétra a fertőzésen átesettekkel együtt már a lakosság akár 20-25%-a védett lehet?

Ez a 20-25% még messze van a nyájimmunitástól, a többieken viharosan átmehet a fertőzés, sok beteget és sok áldozatot követelve. Két napja a szlovák miniszterelnök bejelentette, az új fertőzöttek 71%-a a B.1.1.7 brit mutánssal fertőzött. Ma este megszólalt a német tisztifőorvos: náluk már mindhárom mutánst kimutatták. Ez nem jó hír. A dél-afrikainak nevezett mutáns hasonlít a brithez, nagy fertőzőképesség, de a vakcinák ellenük is védenek. De a harmadik, a brazil mutáns az még egy fenyegető, sötét felleg. Akik az elmúlt hónapokban az egész világ eseményeit követték, azok tudják, Brazíliát is csúnyán elkapta a COVID első hulláma. Rengeteg beteg, rengeteg áldozat, kevés védőoltás, ők nagyon reménykedtek a spontán nyájimmunitásban (ahogy a svédek is, akik ezt már megbánták, ha jól látom, és minden egyéb eszközt ma már használnak a járvány ellen). És akkor az Amazonas folyó (a „világ tüdeje” a környező fantasztikus tropikus erdőség-tömeg) „fővárosában”, a Budapest méretű Manausban megjelent egy új vírus. És újra megfertőzte azokat, akik már átestek a járványon. Erről még keveset tudunk. De pont egy évvel ezelőtt még Vuhanról is keveset tudtunk! És mi lett belőle?

Mindenhol mindenki

Úgy tűnik, az elhúzódó védekezés, a csiki-csuki járványügyi intézkedések, a hiányzó vakcinák és néhány tényező kedvező feltételeket teremt a vírus mutálódásához. És ezek között megjelenhetnek olyanok, akik ellen nem nyújt megfelelő védettséget a ma ismert vakcinák némelyike. Szerencse a bajban, hogy annyi tudományos és technológiai tapasztalat gyűlt össze, hogy lehetőség van újabb, gyorsan előállítható vakcinákkal küzdeni a vírusok ellen. Ahogy miniszterelnök úr fogalmazott pénteken reggel: tavasszal a vírus támadott minket, most mi támadjuk a vírust!

De ettől még nagyon messze vagyunk. Hatalmas védett populációkra van szükség, és lehetőleg egy az egész világot lefedő eradikációs programra. Ez ma a nevetségességig irreálisnak tűnik, de vegyük számba a gyakorlatilag megszüntetett vagy komolyan a perifériákra szorított járványok számát. És akkor a dolog nem is tűnik reménytelennek. De ehhez összefogás, együttműködés kell. A szegény országok gócait is fel kell számolni, különben a mutációk „kohói” lesznek, és a védettebb részei a világban újra és újra megfertőződnek. Gilly Gyula idézte a korábbi beszélgetésben az egyik szakértőt: „sehol senki sem lesz biztonságban a COVID-járványtól addig, amíg nem lesz mindenhol, mindenki biztonságban!” Szeretném ezt a mondatot a világ összes fontos vezetője szájából hallani.

Mindeközben vakcináció

Magyarországon az oltásra jelentkezők száma eleinte nagyon alacsony volt. Ez lassan növekedésnek indult. Az első vonalban érintett egészségügyi dolgozóknak már a többsége felvette az oltást. Ez utóbbi tényt érdemes lenne sokkal markánsabban kommunikálni, mert ez egy igazi, megerősítő üzenet a civil lakosságnak. A regisztrációt vállaló idősek oltása megkezdődött. A kormány a sikertörténeteket mutatja, a nem kormánypárti médiumok a problémákat, vitás helyzeteket. Én itt csak két dolgot említenék: a háziorvosok alkalmasak a távoli, kis települések lakóit, különösképpen az időseket beoltani. Alacsony frekvenciával, megbízhatóan. Itt az oltóanyag folyamatos ellátás lesz a fő probléma, sok helyre kell nagyon keveset szállítani. De azt tudni kell, hogy a bontatlan fiola 5 napig, a bontott csak 6 órán át hatásos. A maradékot be kell adni. Ha nincs a közelben idős, akkor a nap végén bárkinek.

Az orvosok két irányból kerültek harapófogóba: a „nem kormánypárti” médiumok és politikusok mindenféle simlit, igazságtalanságot emlegetnek. Biztos van benne valami. A hivatalos szervek „fejvesztés terhe mellett” csak a listájukon szereplőket tartják olthatónak. Ennek az lesz a vége, hogy a maradékot kidobják. Vagy másnap a gyengült hatásfokút csendben beadják, ami azzal a veszéllyel jár, hogy a beoltott ember védettnek gondolja magát és ez nem lesz igaz! Könyörgöm: találjanak ki épeszű megoldásokat, ahogy azt már a világ számos országában megtették.

Kiszivárgott az OKFŐ oltási terve. Papíron akár szépnek is mondhatnánk. Ha kevés oltóanyag érkezik, akár működhet is. De ha az első egymillió oltóanyag beérkezik, akkor a tömeges oltások oltópontjait át kellene gondolni. Most már vannak valóságos teljesítmény adatok a működő oltópontokról. Több idő és több szervezés kell egy egy oltandó személyre, mint az a tervezetben megjelenik. Lehet, hogy a nagyobb intézetek, sok keserves túlmunkával, minden rendelkezésre álló emberrel meg fogják próbálni teljesíteni. De ennek komoly feszültségei, vitái, elhúzódó várakozásai lesznek. Kivétel nélkül minden komoly országban a nagyobb tömegek beoltásához, az ehhez szükséges regisztrációhoz, előszűréshez, kérdőív kitöltéshez, a rendelőben feltett ellenőrző kérdésekhez és vérnyomás-méréshez személyenként több idő, és számos párhuzamosan oltott állampolgár megfigyeléséhez sokkal több tér szükséges, mint amennyi a mai kórházakban és rendelőintézetekben elérhető.

Nem bíró vagyok, jegyzetíró

Végül néhány gondolat a vakcinákról. Nálunk eddig négy készítmény kapott engedélyt, a Pfizer, a Moderna, az Astra-Zeneca és a Szputnyik V. Egy továbbinak folyik a vizsgálata, a Sinopharm hagyományos oltóanyagáé. Az első kettőt az EMA regisztrálta. De jegyezzük meg, hogy azok is csak fél éves, sürgősségi engedélyt kaptak, további vizsgálati kötelezettséggel. Az Astra-Zeneca ügyében belső vita alakult ki az EMA engedélyéről, Franciaország, Németország, Svédország, Lengyelország azt állítja hogy az ő képviselőik egyetértése nélkül tették lehetővé a 65 évnél idősebbek oltását. Erre a nem uniós tag Svájc hatóságai kijelentették, hogy nem tartják meggyőzőnek az EMA döntéseit, mert azok politikai nyomás alatt születtek!

Micsoda? Nálunk szegény OGYÉI-t ugyanezzel vádolják, és pl. a Szputnyik és a Sinopharm beadásának támogatását „lelkiismereti okból” nem ajánlják az orvosoknak. A Szputnyikot már az EMA-ban vizsgálják, a Lancet megjelent pozitív cikke után úgy tűnik, lesz engedélye. A Sinopharm anyagát még nem vizsgálják, de számos nem uniós országban már tömegeket oltanak vele.

Én nem bíró vagyok, hanem jegyzetíró, megfigyelő. De ez a sokféle politikai-szakmai konfliktus több mint érdekes. És akkor egy csendes adat: pillanatnyilag a COVID vakcinák éves piaca kb. 400 milliárd dollár. Lehet, hogy ennek a nem ritkán hisztérikus vitának a hátterében erős anyagi érdekek állnak? Az „innovatív” cégek érdeke, hogy az ő oltóanyagaik domináljanak. Ez ha nem is szép, de megfelel a kapitalizmus törvényeinek. Ebben az évben biztosan nincs esély arra, hogy a Föld teljes lakosságát az új készítménnyel lássák el. Még a gazdag országok teljes lakosságát se. Miközben ott van az a közel száz éve kipróbált, sokat finomított technológia, amivel eddig készültek a vakcinák. Ezek kellő pénzügyi támogatással, erős kontrollal fedezni tudnák talán a teljes szükségletet. Lehet hogy nem 95% hatékonysággal csak 75-el mint eddig. Lehet, hogy valamivel több szövődménnyel. De biztosan nagyságrendekkel kevesebb gyötrő betegséggel és áldozattal. És komoly eséllyel, hogy valóban megállítja a vírus terjedését, és a mutánsok többségének a terjedését és felszámolja azokat a gócokat, ahol a mutánsok kialakulhatnak.

Megvizsgálták a felelős politikusok és az ő ellenzékük ezeket a lehetőségeket? Felhatalmazták azokat az illetékes tudósokat, epidemiológusokat, hogy ezt a kérdést sokoldalúan, elsősorban az emberek, a népegészségügy szempontjából megvizsgálják?

Ezek a gondolatok nyilván másoknak is eszébe jutottak. Csak nem látom a válaszokat. Ebben a politikai, szakmai-gazdasági „érdekharsogásban” hazai és nemzetközi szinten is szükség van átfogó gondolkodásra, tervezésre és cselekvésre. Szükség van fix igazodási pontokra, bölcs államvezetőkre, akik képesek összefogni mindazt a hatalmas tudományos és gazdasági erőt, ami mozgósítható. Hogy ne legyünk tartósan egy láthatatlan RNS szál kiszolgáltatott játékszerei…

Kapcsolódó hírek

Legolvasottabb cikkeink