Minden intézkedés elfogadása szempontjából a betegbiztonság a legfontosabb.
Kisimultan érkezett a Magyar Kórházszövetség siófoki kongresszusára ma Ónodi-Szűcs Zoltán, aki információink szerint jó hangulatú összetartáson tárgyalt zárt ajtók mögött a kórházi vezetőkkel. Úgy tűnik, sikerült mindkét oldalnak a korábbi sündisznó-állásból kimozdulnia: a kórházvezetők úgy érezték, ők a mumusok, mert szidja őket az Állami Számvevőszék, kancellárt akarnak a nyakukba ültetni, míg az államtitkár nem nézi igazán jó szemmel, hogy a sajtóhoz mennek panaszkodni.
Úgy tudjuk, konszenzusra jutottak, miután Ónodi többek között tisztázta, hogy a kancellárok (vélhetően más nevet kapó vezetők) nem fognak a nyakukba ülni, nem egy újabb vegzatúra lesz a rendszerbe történő beállításuk.
A tegnapi, miniszterelnökkel zajló találkozásáról annyit a sajtónak is elárult, hogy zöld utat kapott a már ismert koncepciója, azaz mind az öt területen folyhatnak az általa eltervezett változások (vagyis tovább erősítik az alapellátást, kancellári irányítói rendszert építenek ki, újra fogalmazzák a minimumfeltételeket, leválasztják a krónikus ápolást az egészségügyről és átadják a szociális szférának, valamint az új budapesti kórházat építenek).
A béremelésről annyit mondott, hogy az idei költségvetés módosítása, illetve a jövő évi költségvetés elfogadása fogja megmutatni a lehetőséget, illetve a 2017-es költségvetés azt is, hogy az ágazat mennyire tudja érvényesíteni elképzeléseit, s valóban mekkora az egészségügy támogatása.
A nyilvános szakmai fórumon csupán három percig tartott a felszólalása, ekkor hangsúlyozta, hogy a legfontosabb kérdés minden intézkedés megfogalmazása és elfogadása szempontjából a betegbiztonság kérdése.
Kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a HBCs-vel gyorsan kezdeniük kell valamit: szeretnék beintegrálni a bért, valamint igazságosabbá tenni az egyes szakmák finanszírozását. Ez utóbbi úgy lehetséges, hogy a túlreprezentált szakmától elvesznek, míg az alulreprezentáltaknál megtoldják a finanszírozást. Nehéz feladat lesz, egyelőre határidőt sem kívánt ehhez megjelölni, mindössze annyit árult el, hogy jövő héten máris összeül az a bizottság, amely ezzel a kérdéssel foglalkozik.
Bár nem részletezte, hogy gyógyszerre vagy beavatkozásokra vonatkozik-e állítása, de azt is elmondta, hogy szóbeli megállapodásra jutottak a nemzetgazdasági tárcával, hogy az első félévben elindulhassanak a befogadási eljárások. Csak következtetni lehet arra, hogy leginkább a korszerű terápiákra utalhatott, ugyanis helyettes államtitkára, Beneda Attila is beszélt arról, hogy szeretnék gyorsítani a modern terápiák befogadását, hogy azok a hazai betegek számára is elérhetőek legyenek. Mindez sokat segíthet az E. Alap stabilitásán, hiszen az OEP főigazgató-helyettese, Kiss Zsolt éppen azt jelezte, hogy az egyedi méltányossági kérelmek, valamint az extra finanszírozási kérelmek száma tavaly rendkívül megugrott, s ennek hátterében jórészt a befogadások hiánya áll. (A befogadásokkal kapcsolatosan utólag kiderült, hogy az államtitkár a Többletkapacitás-befogadási Bizottsághoz érkező kérelmekre célzott, s hogy ezeket maradéktalanul befogadják idén.)
Kérdezték az államtitkárt a bürokráciacsökkentési csomagról is, mi lesz az egészségügyi intézményekkel, de ebben a kérdésben nem kívánt többet elárulni, mint korábban: ízlése szerint meg kell tartani a fenntartói, a finanszírozói és a hatósági pillért, míg az államtitkárság a jogalkotói folyamat része. Folynak a tárgyalások, mondta, olyan megoldásra igyekeznek törekedni, amely lefedi mindkét fél igényeit.
Szintén igyekeznek lépni a közbeszerzések ügyében, ugyanis egyre több panasz érkezik a kórházvezetőktől, hogy még az egyszerhasználatos steril eszközök, textíliák piacára is igyekszik betörni a büntetés-végrehajtás, ez pedig nem szolgálja a betegbiztonságot. Ónodi szerint nehéz jól érvelni, de a transzparenciát, így a bizonyítás lehetőségét is csak egy jól működő közbeszerzési pályázati portál tudná segíteni, amelynek ez év novemberéig kell elkészülnie.
Adatgyűjtések ide, adatgyűjtések oda, egyelőre mindig nem tudni pontosan, hány orvos dolgozik ma hazánkban. Az aktív pecsétszámok szerint 30 ezer, ez pedig csupán kilencszázzal csökkent az elmúlt nyolc év alatt, miközben a pro familia receptet kiállító pecsétszámok ugyanennyivel nőttek.
Az államtitkár végszóként elmondta, hogy operatív módon szeretnék kezelni az egészségügy irányítását, nem akarják elfedni a problémákat, míg Svébis Mihály, a Kórházszövetség új elnöke szövetséget és együttműködést ajánlott az államtitkárságnak.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!