Megfejtették a HIV-fertőzöttség és az inzulinrezisztencia közötti kapcsolatot.
Amerikai tudósoknak sikerült megfejteniük, hogy miért oly gyakori a HIV-fertőzöttek körében az inzulinrezisztencia, amelynek alapján kifejlődik a 2. típusú diabétesz. A kutatás eredményeit a Journal of Biological Chemistry legújabb számában tették közzé.
Az amerikai betegségellenőrzési és -megelőzési központ (CDC) adatai szerint 1981 óta, amióta először diagnosztizálták a betegséget, 25 millió ember hunyt el AIDS-ben az Egyesült Államokban, és évente több mint 56 ezer új HIV-fertőzést regisztrálnak. A HIV-hordozók negyedénél alakul ki diabétesz.
A Washingtoni Egyetem Orvosi Iskolájának kutatói szerint a HIV-hordozóknál kialakuló cukorbetegség oka a fertőzöttek által szedett, az AIDS kialakulását gátló antiretrovirális készítményekben keresendő. Ezek az úgynevezett proteáz-inhibitorok hatékonyan gátolják a HIV-vírus szaporodáshoz szükséges fehérjebontó enzimjét, a proteázt.
A tudósok, Paul Hruz professzorral az élen, azt derítették ki, hogy a proteáz-inhibitorok első nemzedéke, beleértve a Ritonavir nevű készítményt, mellékhatásként blokkolják azt a fehérjét is, amely a vérből a glükózt szállítja a szövetekbe, ahol az felhasználásra kerül. Ennek alapján kifejlődik az inzulinrezisztencia - az az állapot, amikor a hasnyálmirigy elegendő inzulint termel, ám azt a szervezet képtelen "rendeltetésszerűen" felhasználni. Végeredményként megemelkedik a vércukorszint.
"Most, hogy kiderítettük a HIV-fertőzötteknél kialakuló inzulinrezisztencia mechanizmusát, lehetségessé válik új gyógyszerek kifejlesztése, amelyek megelőzik az AIDS-kialakulását, ugyanakkor nem okoznak diabéteszt" - hangsúlyozta a professzor.