Láncreakciót indítanak be a nyomott gyógyszerárak

Várható, hogy számos gyógyszercég kifogásolja majd az új gyógyszerárakat, amelyet a görög kormány árbizottsága jelentett be a múlt héten – írja a Scrip. A görög válság korábban is okozott feszültségeket Athén és a multik közt, amelyek ezért ki is vontak gyógyszereket a görög piacról.

A The Wall Street Journal internetes kiadása közli a Dow Jones hírügynökség mai görög hírét: elemzők szerint kontinentális hatása lehet az e héten bejelentett, átlagosan 21,5 százalékos görög árcsökkentésnek. „Görög-típusú" nehézségei más kormányoknak is vannak, ami egyebütt is veszélyezteti a gyógyszeripar pozícióit, a feltételezés tehát jogos.

A következmények egyike a párhuzamos kereskedelem növekedése lehet. Görögország gyógyszerárai Európában máris legalacsonyabbak közé tartoznak, mivel pedig az uniós jogszabályok ezt lehetővé teszik, fennáll a lehetősége, hogy a nagykereskedők az olcsó országokban vásárolnak be, és a magas árszínvonalú régiókban értékesítenek. „Ez a párhuzamos kereskedelem az ágazatnak már most is „fájó sebe", nyilatkozta csütörtökön Mike Ward, az Ambrian PLC elemzője, s hozzátette: „a pénzügyi válságra adott hasonló egyoldalú kormányintézkedések az olyan jelentősebb piacokon, mint a spanyol vagy a brit, nyilvánvalóan kedvezőtlen hatásúak lennének".

A hírügynökségi cikk szerzője ennél is aggasztóbbnak ítéli, hogy Brüsszel az uniós árplafont az EU-országok árai alapján alakítja ki, márpedig a görög lépés lefelé módosíthatja a huszonhét országot tömörítő államszövetségben jelenleg érvényes árakat.

„Az Egyesült Királyság, Spanyolország, Olaszország, Németország és Franciaország [ugyancsak] jelentős deficitet kénytelen menedzselni" – mutatnak rá a Citigroup gyógyszerpiaci elemzői. „Jóllehet Spanyolország és Németország már hozott bizonyos intézkedéseket, továbbra is úgy látjuk, hogy a legfontosabb európai piacokon fennáll a veszélye további járulékos [vagyis a gyógyszeripart érintő] intézkedéseknek".

A befektetők egészen a legutóbbi időkig az amerikai egészségügyi reformnak a szektor számára kedvezőtlen következményei miatt aggódtak. Mivel azonban Washingtonban végül a reformtervezet felvizezett változatát fogadták el, a változások terheit a gyógyszeripari vállalatok jórészt tudomásul vették, illetve részvényeik árába építették. Elemzők szerint az európai fejlemények az amerikaiaknál komolyabb kockázattal járnak, és befolyásolhatják a gyógyszerpiaci profitokat és az egy részvényre jutó eredményt [az EPS-t].

Erre a Citigroup szerint például akkor kerülhet sor, ha az öt legnagyobb nemzeti piacon az államok koordinált intézkedéseket foganatosítanak: ha egyszerre csökkentik az árakat 5-10 százalékkal, 2010-ben 3-6 százalékkal csökkenhet az ágazati EPS.