Az újabb megszorítások hétszázezer, főként cukros, daganatos, asztmás és szívbeteget érinthetnek.
Mint ismeretes, idén 15 milliárdos túlköltéssel számol az OEP a gyógyszerkasszában és további 10 milliárdot kell megspórolni a második Széll Kálmán Terv előírása szerint, így az összesen 25 milliárd forintos megtakarításnak részbeni fedezetéül az úgynevezett spanyol modell bevezetése vetődött fel a biztosító szakemberei körében. Már a modell tartalmának értelmezése is eltér, derült ki ma az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (IGYE) által szervezett sajtóbeszélgetésen.
Mint Leitner György, az IGYE elnöke rámutatott, ismét abba a hibába esett az egészségügyi kormányzat, hogy egy másik állam koherens rendszeréből szemezgetett ki intézkedéseket. A spanyol modell ugyanis egy fokozatosan, több év alatt bevezetett gyógyszertámogatási intézkedéssorozat, amely nem a honi, már jelentősen túlterhelt gyógyszeriparra lett kitalálva, hanem a gazdasági válság első hulláma idején született Spanyolországban, amikor még például a 65 év feletti spanyol nyugdíjasok ingyen kapták a gyógyszert. Tehát egészen más volt az intézkedések kiinduló pontja. (Minderre legékesebben Humberto Arnés, a spanyol innovatív gyártók szövetsége főigazgatójának levele mutat rá, amely figyelmezteti a szakállamtitkárság, az OEP és a gazdasági minisztérium illetékeseit arra, hogy a valódi spanyol modell eltér attól, amire nálunk hivatkoznak.)
A spanyol rendszerből „kiszemezett" intézkedés szerint a szabadalmi oltalommal védett készítmények esetében a tíz évnél idősebb gyógyszereknél tizenöt százalékos rabattot ír elő a spanyol kormány, a tíz évnél fiatalabb gyógyszereknél pedig 7,5 százalékost. Tehát nyoma sincs a nálunk tervezett, lényegében hatósági árcsökkentésnek, amelynek nagyságáról, illetve arról, hogy mely év legyen a „vízválasztó", továbbra sem született megállapodás.
Az innovatívok szerint a tervezett honi intézkedés oly mértékben sújtja az ágazatot, hogy egyes gyártók ki fogják vonni a tb-támogatásból medicinájukat. Olyannyira alacsony lesz ugyanis termékük ára, amely a nemzetközi referenciaárazás miatt már a külhoni piacaikat is veszélyezteti. A nemzetközi porondon ugyanis elvárják, hogy ha Magyarországon olcsón adják medicinájukat, akkor náluk is a kedvezőbb árat érvényesítsék.
A kivont gyógyszerek nem feltétlenül tűnnek el hazánkból, ám tb-támogatás híján olyan magas áron lesznek csak hozzáférhetőek, amit a betegek döntő többsége nyilván képtelen megfizetni. A betegellátás is megsínyli tehát az intézkedést, ha valóra válik. Jobbik esetben az orvos a kivont termék helyett tud másikat választani, ám nagy eséllyel kevésbé korszerű terápiát kényszerül alkalmazni, vagy egyedi méltányosság keretében a jóval drágábbat kell bevetnie majd.
Az innovatívok felmérése szerint 233 olyan gyógyszert állítanak elő, amely semmilyen formában nem helyettesíthető, ezek tíz százaléka „veszélyeztetett" a hatósági árcsökkentés miatti kivonásban. Az OEP számításai szerint 400-1600 termék kerülhet a spanyol modellbe, ez az összesen támogatott 4600 termék akár egyharmada is lehet.
Összességében hétszázezer beteget érintenek a tervezett intézkedések az IGYE becslései szerint, leginkább a daganatos, asztmás, diabéteszben, HIV-fertőzésben, szív- érrendszeri megbetegedésben, véralvadási zavarban és sclerosis multiplexben szenvedő betegek kerülhetnek hátrányos helyzetbe.
Az IGYE adatai szerint 2011 és 2012 áprilisa között 70 originális, 34 generikus medicinát vontak ki a gyártók a támogatott körből.
Ezen túl sújtja az egész ágazatot: a már nagy számban veszteséggel küszködő patikák árrés-bevétele tovább csökken, s nem lesz egyszerű a lényegében kórházi ellátást finanszírozó nagykereskedők helyzete sem.
A gyógyszerszakma számításai szerint az SZKT első és második változatának megvalósulása esetén a GDP 0,5 százalékára eshet vissza a gyógyszertámogatás 2013-ban, ezzel pedig jóval túlteljesítjük az uniós elvárásokat, ugyanis egyszázalékos ez a mérték.
Nemcsak a gyártók kerülnek nehéz helyzetbe, mutatott rá Leitner György, hanem a finanszírozói oldal is meglepődhet: ugyanis nem jut hozzá a különböző gyártói hozzájárulásokból (sávos befizetés, támogatásvolumen-szerződés) remélt befizetésekhez, amelyek meghatározóak a gyógyszerkassza egyensúlyának megteremtésében.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!