A derékfájdalom hátterében nemcsak mozgásszervi problémák állhatnak, ezért a pontos diagnózis életbevágó – hívja fel a figyelmet Dr. Bors Katalin reumatológus.
A derékfájdalom az egyik leggyakoribb és leginkább életminőséget rontó panasz, amely nemcsak átmeneti munkaképtelenséget okozhat, hanem könnyen félre is vezethet, ha nem megfelelően értékelik a tüneteket. Dr. Bors Katalin reumatológus és mozgásszervi rehabilitációs főorvos szerint éppen ezért fontos, hogy a laikusok és a nem mozgásszervi területen dolgozó orvosok is kellő körültekintéssel vizsgálják a panaszokat, hiszen több olyan állapot is létezik, amely ugyan deréktáji fájdalommal jelentkezik, de valójában nem mozgásszervi eredetű.
A klasszikus mozgásszervi derékfájdalom a statisztikák szerint rendkívül gyakori: 40 éves korára az emberek fele átél legalább egy ilyen epizódot. Fontos tisztázni, hogy orvosi értelemben „derék”-nak nem csupán a ruhaméretezésben ismert terület számít. Ahogyan Bors Katalin fogalmazott, ez a zóna jóval tágabb: az alsó bordaívektől egészen a keresztcsont végéig tart, és számos anatómiai struktúrát foglal magában.
A kivizsgálás sokszor multidiszciplináris feladat
A derékfájdalom kivizsgálása azért is összetett, mert több szakterület is érintett lehet. Bors Katalin reumatológus szerint a panasz típusa és az esetleges kísérő tünetek alapján a reumatológus, az ortopéd szakorvos, a neurológus vagy akár a gerincsebész kompetenciája is felmerülhet. A pontos diagnózis felállításához pedig gyakran elengedhetetlenek a kiegészítő vizsgálatok: a röntgen, a CT, az MR, a laboratóriumi tesztek, illetve az idegrendszeri érintettség gyanúja esetén az EMG és ENG vizsgálatok is szerepet kapnak – magyarázta a szakorvos.
Hogy mikor érdemes mindenképpen szakorvoshoz fordulni, azt két fő szempont határozza meg. Az egyik a fájdalom erőssége és a beteg által észlelt kísérő tünetek, a másik pedig a panaszok fennállásának időtartama. Bors Katalin hangsúlyozta: ezek együtt segítik eldönteni, hogy egyszerű, átmeneti terhelés okozta fájdalomról van szó, vagy olyan állapotról, amely gyorsabb, célzott kivizsgálást igényel.
Egyszerű esetben a kezelés is egyszerűen zajlik
Az egyszerű derékfájdalom leggyakrabban megerőltetés, rossz mozdulat, sportolás közben végzett helytelen terhelés vagy tartós ülő életmód hatására jelentkezik. Ilyen esetekben – magyarázta Bors Katalin reumatológus – az első napokban általában elegendő a körülbelül négynapos ágynyugalom, lehetőleg kemény, lapos fekhelyen, a háziorvos vagy a gyógytornász által javasolt testhelyzetekben. A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy a helyes felkelési technika ilyenkor különösen fontos.
Kiegészítő kezelésként a patikákban recept nélkül is elérhetők olyan készítmények – kenőcsök, tapaszok, egyszerű fájdalomcsillapítók és nem-szteroid gyulladáscsökkentők –, amelyek segíthetnek a panaszok enyhítésében. Bors Katalin szerint ez a típusú derékfájdalom teszi ki az esetek több mint felét. Ha a fenti, egyszerű terápiás lépésekre néhány napon belül javulás tapasztalható, az általában arra utal, hogy a háttérben a hátizmok és a szalagok görcsös, túlerőltetésből fakadó fájdalma áll.
A tünetek javulása ilyenkor gyakran hullámzó: napszakonként, sőt, időjárás-változáskor is lehetnek jobb és rosszabb órák. Bors Katalin szerint ez önmagában nem aggasztó, amennyiben a folyamat összességében javuló tendenciát mutat, és a panaszmentesség felé halad. Ha azonban a fájdalom makacsul visszatér, vagy néhány hét elteltével sem tapasztalható érdemi enyhülés, mindenképpen ajánlott reumatológus szakorvoshoz fordulni a pontosabb kivizsgálás érdekében.
Jelek, amelyek komolyabb problémára utalnak
A szakmai protokollok alapján a derékfájdalom első szakasza az akut fázis, amely nagyjából egy hónapig tart; három hónap után már krónikus állapotról beszélünk, a kettő közti időszakot pedig szubakut szakasznak nevezzük. Bors Katalin kiemelte, hogy ha a fájdalom tartósan fennáll, az alsó végtagok vagy a lágyék irányába sugárzik, esetleg gyengeség, zsibbadás, érzészavar jelentkezik, illetve vegetatív tünetek társulnak hozzá, akkor mindenképpen szakorvosi vizsgálatra van szükség. Ezek a jelek ugyanis ideggyöki érintettséget vagy akár gyulladásos folyamatot is jelezhetnek.
A differenciáldiagnosztika ilyenkor széleskörű: a porckorong kiboltosulása vagy sérve mellett a csontritkulás, a gerinccsatorna szűkülete, illetve a gerinc kisízületeinek kopása (artrózisa) is okozhatja a panaszokat – vagy akár ezek kombinációja. Bors Katalin szerint éppen ezért ilyen esetekben elengedhetetlenek a célzott képalkotó és neurológiai vizsgálatok, hogy kiderüljön a fájdalom pontos eredete.
Amikor nem mozgásszervi az eredet
De milyen nem mozgásszervi betegségek állhatnak még derékfájdalom hátterében? Bors Katalin szerint fontos tudni, hogy a deréktáji fájdalom számos szervrendszer bevezető tünete vagy kellemetlen kísérő jelensége is lehet. A kivizsgálás során ezért gyakran szükséges kizárni bizonyos vesebetegségeket, nőgyógyászati problémákat, gyomor- és bélrendszeri eltéréseket, illetve daganatos kórképeket is.
A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy ha a fájdalom lázzal társul, nem érdemes halogatni a sürgősségi ellátást, mert ez fertőzésre vagy más akut állapotra utalhat. Emellett az sem ritka, hogy „csupán” pszichoszomatikus tényezők – tartós stressz, szorongás vagy depresszió – állnak a mindennapi életet jelentősen korlátozó derékfájdalom mögött; ilyen esetekben is szükség van szakember segítségére. A krónikus panaszok, balesetek vagy műtét utáni állapotok gyógyulásában a teammunka keretében végzett mozgásszervi rehabilitáció kiemelt szerepet kap. Bors Katalin szerint ilyenkor nemcsak a fájdalom csökkentése, hanem az életminőség helyreállítása, vagy – ideális esetben – a teljes felépülés a cél.
Ha érdekel, melyek a diabétesz háziorvos gondozásának aktuális kihívásai, ezt a cikket ajánljuk.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!