A diabétesz háziorvosi gondozásának aktuális kihívásai

Az inzulinterápiákkal kapcsolatos újdonságok, a diabétesz háziorvosi gondozásának aktuális kihívásai, valamint az elhízás és a zsíranyagcsere betegségek kezelési lehetőségei kerültek fókuszba a szeptember végén megrendezett Diabétesz a 21. században konferencián. 

Ígéretes kutatások eredményeit is bemutatták

Több mint 440 megjelent szakembernek 50 előadáson keresztül volt lehetősége megismerkedni a terület és kapcsolódó szakterületek legjelentősebb innovációival és jó gyakorlataival a szemészettől és a bőrgyógyászattól kezdve a gasztroenterológián, a kardiológián, a geriátrián át a cukorbetegek perioperatív ellátásáig, valamint a háziorvosi gondozásig. A három napos továbbképzés 50 előadásának mintegy felét a Semmelweis Egyetem professzorai, valamint számos klinikájának szakorvosai tartották. Az érdeklődőket dr. Masszi Tamás, a Belgyógyászati és Hematológiai Klinika igazgatója köszöntötte, majd rövid áttekintést adott a cukorbetegség kezelését, gyógyítását célzó ígéretes közelmúltbeli kutatásokról. A résztvevők átfogó betekintést nyerhettek két, a közelmúltban bevezetett, heti egyszeri adagolású, ultrahosszú hatású bázisinzulin klinikai vizsgálati eredményeibe, összehasonlításukba, valamint abba, hogy milyen szempontok alapján, például kinek, mikor és miért indokolt az ultrarövid hatású inzulin alkalmazása.

A családorvosi gondozás szintén kiemelt figyelmet kapott

Az egyik legnagyobb kihívás, hogy miként tudják a családorvosok a diabétesz prevenciót előtérbe helyezni a megnövekedett feladataik mellett, illetve hogy milyen szabályozásbeli változások mellett tudná tehermentesíteni az alapellátás a szakellátói szintet. A továbbképzésen több szekciót szenteltek az elhízás (obezitás), valamint a szénhidrát- és a zsíranyagcsere zavarok új terápiás lehetőségeinek. 

Az előadók körüljárták a szövődmények ellátását is 

A külföldről érkezett előadók közül dr. SomfaiGábor Márk, a Zürich-i Statdspital Szemklinika főorvosa egyebek mellett azt ismertette, hogy a diabétesz szemészeti szövődményeinek lézeres kezelése után milyen biológiai terápiás lehetőségekkel kapcsolatos kutatások zajlanak. Dr. Rosta Klára egyetemi tanár, a bécsi Allgemeines Krankenhaus professzora az asszisztált reprodukciós eljárás (például lombikprogram) és a diabétesz kölcsönhatásával kapcsolatos legfrissebb információkat osztotta meg. Dr. Korbontis Márta, a Barts and the London School of Medicine egyetemi tanára az endokrin betegségekben (hormontermelő mirigyek működési zavarán alapuló egészségügyi állapotot) előforduló vércukorszint-ingadozással kapcsolatos új tudományos ismereteket, míg dr. Wagner Róbert, a düsseldorfi Heinrich-Heine Egyetem Orvosi Karának egyetemi tanára a testzsíreloszlásnak a diabétesz és komplikációi kialakulásával kapcsolatos szerepéről szóló új eredményeket osztotta meg a hallgatósággal. Dr. Szabó Mónika, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Belgyógyászati tanszékének adjunktusa a cukorbeteg-ellátásban odafigyelést igénylő hibaforrásokra hívta fel a figyelmet. A marosvásárhelyi egyetem Farmakológia és klinikai gyógyszerészet tanszéke docense, dr. Kolcsár Melinda a protonpumpagátló gyógyszerek (PPI – proton pump inhibitor, a gyomorsav termelődését csökkenti) tartós használata és a diabétesz kialakulásának kockázata közötti összefüggéseket ismertette.

Címlapfotó: Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem

Ha érdekel 5 szívbarát tanács az őszi hónapokra, ezt a cikket ajánljuk.