A magyar lakosság fele küzd visszatérő gerincpanaszokkal – Dr. Bors Katalin reumaetológus rehabilitációs főorvos tájékoztat a helyzetről, megelőzésről és kezelésről.
Október 16-a a Gerinc Világnapja. A világnapot a World Federation of Chiropractic kezdeményezésére tartják meg több mint 80 országban, hogy felhívják a figyelmet a gerinc egészségének megőrzésére, a helyes testtartás, a rendszeres mozgás és a megelőzés jelentőségére.
A gerincproblémák ma már a világ egyik legelterjedtebb mozgásszervi betegségei közé tartoznak: becslések szerint az emberek több mint 80 százaléka tapasztal élete során valamilyen mértékű nyak-, hát- vagy derékfájdalmat. Magyarországon a felnőtt lakosság közel fele küzd visszatérő gerincpanaszokkal. A 2025-ös világnap üzenete továbbra is a mozgásra hívja fel a figyelmet: „Move Your Spine” – Mozgasd meg a gerinced! A szlogen arra emlékeztet, hogy a mozgásszegény életmód, az ülőmunka és a rossz testtartás mellett az egyik legnagyobb kockázati tényező maga a mozdulatlanság.
A gerinc, mint szerkezeti csoda
A gerincoszlop az emberi test egyik legösszetettebb és leglenyűgözőbb struktúrája. Harminchárom csigolya, porckorongok, szalagok és izmok harmonikus együttműködése biztosítja, hogy a test egyszerre legyen stabil és mozgékony.
„A gerinc a mozgás és a védelem egyensúlyának mesterműve” – mondja dr. Bors Katalin, reumatológus szakorvos. – „A csigolyák között elhelyezkedő porckorongok rugalmas ütéscsillapítóként működnek, a trabekuláris, szivacsos csontszerkezet pedig elosztja a terhelést, miközben védi a gerincvelőt, vagyis a központi idegrendszer itt elhelyezkedő részét.”
A gerinc nemcsak teherviselő, hanem idegvédő szerv is. Minden mozdulatunkhoz és testtartásunkhoz alkalmazkodik, ugyanakkor érzékeny: például hosszan tartó ülés, görnyedt tartás vagy egyoldalú terhelés is komoly panaszokat indíthat el.
A két lábon állás ára
Az ember felegyenesedett testtartása evolúciós vívmány, ám egyben sebezhetővé is tesz minket. A gerinc két szakasza, a nyaki és a deréktáji rész viseli a legnagyobb terhet – előbbi a fej súlyát, utóbbi pedig az egész felsőtestet tartja. „Már maga az állás is fokozott igénybevételt jelent a gerinc számára” – magyarázza dr. Bors Katalin. – „A tartós állómunka vagy akár a hosszú ideig tartó egy helyben ülés mikrosérüléseket okozhat a porckorong külső, kemény gyűrűjében, és ezáltal a belső puha kocsonyás rész a töredezett külsőn kiboltusulhat.”
A modern életmód nem kedvez a gerincnek: a mozgáshiány, az ülőmunka, az elhízás, a stressz, a helytelen emelés, a túlzott telefonhasználat és a rossz alvási pozíció mind hozzájárulhatnak a panaszokhoz – figyelmeztet a szakember, majd hozzáfűzi: „A genetikai hajlam is meghatározó. A fiatal korban jelentkező Scheuermann-betegség például öröklött tényezők miatt alakul ki, és ha nem ismerik fel időben, maradandó tartáshibához vezethet.” A túlzott fizikai megterhelés szintén rizikót jelent. Súlyemelők, testépítők, illetve nehéz fizikai munkát végzők körében különösen gyakori a porckorong-degeneráció, korai gerincsérv és a különben fejlődési rendellenességként számon tartott csigolyacsúszásnál is felmerül a mechanikus kiváltó ok. Az ismétlődő nagy nyomás extrém igénybevételt ró a csigolyákra.
Az ülőmunka komoly megterhelést jelent a gerincnek Fotó: Dreamstime
Gyulladás, kopás, autoimmun folyamatok – nem csak az idősek betegsége
A gerincbetegségek sokfélék, és bármely életkorban megjelenhetnek. A degeneratív elváltozások (mint a porckorongkopás, a csigolyameszesedés vagy a gerinccsatorna-szűkület) mellett gyulladásos és autoimmun kórképek is léteznek, amelyek szintén nem kímélik a fiatalabbakat sem. A leggyakoribb betegségek közé tartozik a porckorong-degeneráció, a gerinccsatorna-szűkület, a csigolyák elcsúszása (spondylolisthesis), illetve a spondylitis ankylopoetica, közismert nevén Bechterew-kór. Ez utóbbi krónikus gyulladásos folyamat, amely a csigolyák közötti kisízületek szalagok elcsontosodásához és a gerinc merevvé válásához vezethet.
„A gyulladásos és autoimmun betegségek felismerése kulcsfontosságú” – mondja dr. Bors Katalin. – „Más kezelési megközelítést igényelnek, mint a klasszikus kopásos elváltozások, és korai diagnózissal nagyobb eséllyel akadályozható meg a maradandó mozgáskorlátozottság.” Idősebb korban a csontritkulás is komoly veszélyt jelent. A csökkent csontsűrűség miatt a csigolyák törékennyé válnak, összeroppanhatnak, és súlyos deformitásokat okozhatnak. Egyebek mellett pajzsmirigybetegség, hormonális eltérések vagy mozgáshiány mind növelhetik a rizikót.
A gerincbetegségek népegészségügyi súlya
A becslések szerint világszerte mintegy 620 millió ember szenved derékfájdalomtól, és a degeneratív gerincbetegségek az egyik vezető okai a tartós munkaképtelenségnek. Magyarországon a lakosság 40–50 százaléka érintett valamilyen formában, a derékfájdalom pedig a háziorvosi vizitek egyik leggyakoribb oka – tájékoztat Bors Katalin. A nők körében valamivel gyakoribb a porckorong-degeneráció, míg a férfiaknál korábban kezdődik a túlterheléses ártalom. A betegségteher óriási: nemcsak az egészségügyi ellátórendszert, hanem a munkaerőpiacot és az életminőséget is jelentősen érinti.
Megelőzés és rehabilitáció – apró lépések, nagy eredmények
A szakemberek egyetértenek abban, hogy a gerincbetegségek döntő része megelőzhető lenne. A rendszeres mozgás, a gerinctorna, a hát- és törzsizmokat erősítő gyakorlatok, az ergonomikus munkahelyi környezet, a helyes testtartás és az optimális testsúly mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a gerinc stabil és fájdalommentes maradjon.
„A prevenció legalább olyan fontos, mint a kezelés” – emeli ki dr. Bors Katalin. – „Aki időben odafigyel a mozgására, a testtartására, és rendszeresen karbantartja az izmait, az sokszor évekkel, évtizedekkel késleltetheti a komolyabb elváltozásokat.”
A már kialakult problémák esetén a szükséges terápia igénybevétele mellett/után kulcsfontosságú a komplex rehabilitáció, amely orvos, gyógytornász, manuálterapeuta, fizikoterapeuta és életmód-tanácsadó közös munkáját igényli.
„A gyógytorna nem pusztán tünetkezelés” – teszi hozzá a szakértő. – „A rehabilitáció célja, hogy a beteg visszanyerje mozgásképességét, újra terhelhetővé váljon, és megtanulja, hogyan óvhatja a saját gerincét. Ez a tudás hosszú távon az életminőséget is meghatározza.”
Mozgasd meg a gerinced – minden nap számít!
A gerinc nemcsak tart, hanem összeköt: mozgásaink, érzéseink, idegrendszerünk központi tengelye. A Gerinc Világnapja arra figyelmeztet, hogy vigyáznunk kell rá, ha azt szeretnénk, minél tovább tartson meg bennünket.
Ha érdekel, milyen mértékű terhet jelentenek Európában a mozgásszervi megbetegedések és miért alakult ez így, ezt a cikket ajánljuk.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!