A csalók miatt hátrányban a mozgássérültek

Nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe a valóban jogosultak azért, mert mások visszaélnek a mozgáskorlátozott parkolási igazolványokkal – figyelmeztetett jelentésében az ombudsman, aki a mozgáskorlátozott igazolványokról szóló teljes jogi szabályozás áttekintésére hívta fel a nemzeti fejlesztési minisztert. Szabó Máté azt is javasolta, hogy jogszabály tegye kötelezővé a mozgáskorlátozottaknak fenntartott várakozóhelyek jelzésének felfestését az útburkolaton.

Rendelkeztek a várakozási díj megfizetése alól mentességet biztosító mozgáskorlátozott igazolvánnyal, a parkolási társaságok mégis kötelezték őket a díj megfizetésére, és nem adtak lehetőséget az igazolványok utólagos bemutatására. Egyes esetekben a panaszosok elfelejtették kihelyezni az igazolványukat a gépjármű szélvédője mögé, de volt, aki szándékosan nem tette azt ki, mivel attól tartott, hogy – amint az már több esetben előfordult – az igazolvány megszerzése érdekében feltörik a járművét.

Voltak, akik azért parkoltak mozgáskorlátozottak várakozóhelyén, mert nem vették észre annak jelzését. Az egyik panaszost mozgáskorlátozott várakozóhely jogtalan elfoglalása miatt 90 ezer forint pótdíj megfizetésére kötelezték, pedig a fenntartott várakozóhelyet jelző közúti táblát nehezen észlelhetően, egy villanyoszlop oldalán helyezték el, az útburkolati jel pedig nem volt felfestve. Ezt a panaszos levelében jelezte a parkolási társaságnak, amely az ügy kivizsgálásáig felfüggesztette a pótdíjazási eljárást. Ezt követően a mozgáskorlátozott jelzést tévesen a tábla előtt – nem pedig az utána lévő parkolóhelyre – festették fel, a társaság honlapján pedig az ilyen várakozóhelyekről közzétett listán nem is tüntették fel a létezését. A Centrum parkolási társaság ezek ellenére sem tekintett el a követelésétől.

Szabó Máté vizsgálata eredményeként azt is megállapította, hogy a tisztességes eljáráshoz való joggal és a jogbiztonság követelményével ellentétes a Fővárosi Közgyűlés korábbi, 2010 júniusáig hatályos rendelete, amely aránytalanul magas, az alapdíj háromszázszorosát kitevő pótdíjat írt elő. Ugyancsak visszás volt, hogy közlekedési szabálysértés esetén a közszolgáltatók, parkolási társaságok – nem pedig hatóság – jártak el a pótdíjazás ügyében. A szabályozás azóta megváltozott: a KRESZ várakozási szabályainak megsértése miatt már a közterület-felügyelet, illetve a rendőrség szabhat ki harmincezer forintig terjedő helyszíni bírságot.

Az ombudsman ezekután kezdeményezte, hogy rendelet kötelezzen a mozgáskorlátozottaknak fenntartott várakozóhely jelzésének felfestésére az úttesten, amennyiben azt az út burkolata lehetővé teszi. Az ombudsman a nemzeti fejlesztési miniszternek javasolta a mozgáskorlátozott igazolványokra vonatkozó teljes jogi szabályozás áttekintését, benne az utólagos bemutatás szabályainak kidolgozását annak érdekében, hogy az igazolványra valóban jogosultakat ne érhesse indokolatlan joghátrány - áll a közleményben.

A teljes jelentés