Alulfizetettek az alapellátás szakdolgozói

A háziorvosi praxisokban dolgozó ápolók fele nem kapja meg a nekik járó, 20 ezer forintos kiegészítő díjazást – derült ki többek között a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) átfogó alapellátási felméréséből - ismertette a medicalonline.hu.

A közel 16 ezer, alapellátásban foglalkoztatott szakdolgozó – köztük védőnők, körzeti ápolók, foglalkozás-egészségügyi és fogászati szakasszisztensek, otthoni ápolásban dolgozók – negyede (4039 fő) töltötte ki a MESZK online kérdőívét országszerte. A felmérést a kamara alapellátási munkabizottsága készítette, hogy feltérképezzék, milyen célokat kellene megfogalmazni abban az életpályamodellben, amelynek elkészítését kiemelt célként tűzte ki a 2015-ben elfogadott alapellátási törvény preambuluma.

A kérdőívet kitöltők között 1007 körzeti ápoló volt. Közülük a kiegészítő díjazással kapcsolatban 334 kolléga nyilatkozott úgy, hogy több mint hat hónapja nem kapta meg ezt a plusz pénzt.

A körzeti ápolóknál jogszabályi garanciával vezették be 2014-ben a szakdolgozói kiegészítő díjazást, ami négy éve változatlan: (szuper)bruttó 20 ezer forint. Négy évvel ezelőtt a kamarai felmérések alapján az ápolók 75 százaléka nem kapta meg ezt a pénzt, az arány 2016-ban javult, akkor már csak 20 százalék jelezte, hogy nem kapja meg a nettó mintegy 9 ezer forintot. Idén januárban azonban (bruttó 19 500 Ft-tal) emelkedett a garantált bérminimum, ezért a munkáltató háziorvosok egy része „beépítette” a plusz juttatást a kötelezően megadandó fizetési többletbe. Pedig a kiegészítő díjazás a béren felül jár – magyarázza a MedicalOnline-nak dr. Hirdi Henriett, a MESZK alapellátásért felelős alelnöke. Elmondta azt is, hogy ebben a témában állásfoglalást kértek a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK), amely megerősítette: a kiegészítő díjazás a szakdolgozót közvetlenül megillető béren felül, annak kiegészítéseként, kötelezően jár.

Mindezek után érthető, hogy a jövedelmük mértékével voltak a legelégedetlenebbek a válaszadók – derült ki a felmérésből. A leggyakoribb nehézségek közé sorolták, hogy az egy orvosból és egy ápolóból álló modellben – így dolgoznak a legtöbben – megoldatlan a helyettesítés, és ebben a sorban szerepelt még a szakmai és erkölcsi megbecsülés hiánya is. A felmérés eredményeiről a teljes cikkben

Komplex ápolói program készül az államtitkárságon

Komplex ápolói programmal orvosolná az egészségügyért felelős államtitkárság az ágazatban a munkaerőhiányt, amely nemcsak a béremelést, hanem többek között a képzés megújítását és a szakma presztízsének növelését is magában foglalja – tudta meg a MedicalOnline.

Az átfogó tervek érintik a szakképzést, a lakhatási körülmények jelentős javítását és a képzést támogató ösztöndíjrendszert is, kiemelt prioritásként kezelik a munkahelyi körülmények javítását. A komplex program tartalmaz olyan „marketingelemeket” is, amelyektől azt remélik, hogy mind többen választják majd az ápolói hivatást.

Az államtitkárságon napirenden van: megoldható-e, hogy az alapellátásban foglalkoztatott egészségügyiek is a bértábla hatálya alá tartozzanak, vagy legalább garantáltan megkapják a nekik szánt kiegészítő díjazást (körzeti ápolók), illetve finanszírozási többletet (védőnők). Első lépésként a védőnői hálózat alakulna Nemzeti Védőnői Szolgálattá (NVSZ), az ehhez szükséges jogi kodifikációs folyamat előkészítő munkálatai már elindultak a tárcánál.