Az idegtudományok elismert kutatói tanácskoznak a Debrecenben

A degeneratív és egyéb idegrendszeri megbetegedések okaival és lehetséges terápiás megközelítéseivel kapcsolatos kutatási eredményekről, az idegrendszer regenerációjának lehetőségeiről is szó esik a Magyar Idegtudományi Társaság (MITT) idei konferenciáján a Debreceni Egyetemen. A csütörtökön kezdődött kétnapos tanácskozáson a tudományterület legnevesebb hazai és külföldi kutatói tartanak előadást.

A Magyar Idegtudományi Társaság (MITT) idei konferenciáját a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karának Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézete szervezte. Az intézetben több évtizedes hagyománya van az idegrendszeri kutatásoknak.   

-    Az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetben Székely György professzor vezetése alatt ötven éve, 1975-ben kezdődtek el az idegtudományi kutatások. Az intézetben azóta is jelentős, hazai és nemzetközi szinten is elismert tudományos munkát végeznek ezen a területen. Ennek is köszönhető, hogy most a Debreceni Egyetemen rendezik meg ezt a rangos konferenciát. Azt reméljük, hogy a tanácskozás újabb kollaborációkat, további együttműködéseket és eredményeket hoz majd – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Mátyus László, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar dékánja.

A konferencián nemcsak hazai kutatók, hanem a magyar idegtudományokban dolgozó szakemberek kiterjedt nemzetközi kapcsolatainak köszönhetően elismert külföldi kutatók is részt vesznek.  

-    A konferencián érintett témák az idegtudományok minden területét lefedik. Különösen nagyszámú poszter és előadás érkezett idén a degeneratív és egyéb idegrendszeri megbetegedések okaival és lehetséges terápiás megközelítéseivel kapcsolatos eredményekről, az idegrendszer regenerációjának lehetőségeiről. Emellett nagyszámú prezentáció foglalkozik az idegrendszeri hálózatok felépítésével, azok működésével és az azok vizsgálatát lehetővé tevő modern kutatási technológiákkal is – ismertette Szűcs Péter, a DE ÁOK Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének igazgatója.  

A konferencia mindkét napján két plenáris előadás hangzik el. Csütörtökön Guillermina Lopez-Bendito spanyol kutatónő a köztiagy és agykéreg közötti kapcsolatrendszer fejlődésének vizsgálatával kapcsolatos legújabb eredményeit mutatta be, majd a Yale egyetemen dolgozó Horváth Tamás magyar idegtudós számolt be az éhség idegbiológiai hátteréről és arról, hogyan határozza meg ez a túlélés szempontjából alapvető érzés a viselkedésünket. 

A konferencia második napján a memóriafolyamatok szempontjából is kiemelt szerepű agyterület, a hippocampus két kiváló kutatója kap szót. A svájci Andrea Voltera a gliasejtek emléknyomok kialakításában és az emlékezészavarokban betöltött szerepéről beszél, míg a Bécsben dolgozó Peter Jonas professzor a hippocampus ingerületátvivő folyamatairól tart előadást.  

-    Mind a négy plenáris előadónkról elmondható, hogy szakterületük legkiválóbb kutatói közé tartoznak, számos nemzetközi rangos díj és elismerés tulajdonosai. Kutatólaboratóriumaikból számtalan szintén világhírű kutató került ki, és eredményeiket a legrangosabb szaklapokban közlik. Jelenlétük rendkívül inspiráló a kutatói karrierjük elején járó PhD-hallgatóknak és fiatal kutatóknak, és nagy megtiszteltetés a konferenciának, hogy elfogadták meghívásunkat – hangsúlyozta Szűcs Péter.    

A két nap alatt négy szimpóziumot is rendeznek, melyek négy-öt előadást foglalnak magukban, az idegrendszer sérüléseit követő helyreállítási stratégiákról, az alacsonyabb rendű modellállatokból nyert idegrendszer működésére vonatkozó kutatási eredmények felhasználási lehetőségeiről vagy például az Alzheimer-kórról.  

A konferenciára mintegy háromszázan regisztráltak és 136 posztert állítanak ki a két nap alatt.