Az ikerkutatásról – élő ikerlaboratóriumban

„Élő ikerlaboratóriumban" mutatta be az ikerkutatás tudományos eredményeit az ikerkutatásról ismert radiológus testvérpár: dr. Tárnoki Ádám és dr. Tárnoki Dávid előadására több százan voltak kíváncsiak a Kutatók éjszakáján Semmelweis Egyetemen.

A vállalkozó két egypetéjű ikerpárral nyolc tesztet végeztek a közönség előtt a Tárnoki testvérek. A közönséget is bevonva versenyt hirdettek: melyik pár hasonlít jobban egymásra. Többek között nyaki ultrahanggal megvizsgálták a főütőerük állapotát, megmérték testtömeg-indexüket, has- és csípőkörfogatukat, vérnyomásukat, fájdalomtűrő képességüket (hideg vízben kellett tartaniuk a kezüket). Fotók felvillantásával, egy puzzle kirakásával összehasonlították kreativitásukat, erőnlétüket egy kézszorító teszttel mérték meg. Az utolsó telepátia vizsgálatnál pedig paravánok két oldalára állítva, egymást nem látva kellett bizonyos feladatokat végrehajtaniuk, a kísérlet feltételezése szerint ugyanúgy. Ez egyébként a legritkább esetben fordult elő.

Bár a vetélkedés a hasonlóságról szólt, a cél valójában a tudományos ismeretterjesztés volt. A szórakoztató kísérletek alatt ugyanis a két radiológus számtalan érdekes tényt, kutatási eredményt osztott meg a közönséggel az ikrek már több évtizedes vizsgálatairól. Az ikerkutatás ugyanis azért nagyon hasznos, mert az egypetéjű és kétpetéjű ikreken végzett vizsgálatok rávilágíthatnak egy-egy betegség eredetére. Ha ugyanis egypetéjű és kétpetéjű ikreket vizsgálva az egypetéjűek eredményei nagyon hasonlók, a kétpetéjűeké pedig nagyon különbözők, az azt mutatja, hogy a betegség örökletes. Amennyiben pedig mindkét csoport eredménye hasonló, arra következtethetnek a tudósok, hogy a betegség kialakulásában a környezeti tényezők a meghatározóak.

A Tárnoki testvérek előadásából például kiderült, hogy Magyarországon körülbelül 90-120 ezer ikerpár él. Dr. Czeizel Endre és dr. Ménteki Júlia kezdte el, az 1970-80-as években szinte a világon is egyedülálló ikervizsgálatokat, ők alapozták meg az ikerregisztert, amelyben jelenleg már körülbelül 650 ikerpár szerepel. A regiszterben szereplő ikrek fele egypetéjű másik fele kétpetéjű, érdekesség, hogy a 650-ből 14 hármasiker, sőt kettő négyesiker is van.

Nemzetközi statisztikák is elhangzottak: eszerint a világon a legtöbb iker Közép-Afrikában él. Az eddigi vizsgálatok alapján akkor van egy nőnek a legnagyobb esélye, hogy ikreket szüljön, ha már betöltötte a 35. életévét. Arra is van azonban már mód, hogy befolyásolják az ikerszülést: az ilyen terhesség esélyét növeli ugyanis a folsav, Olaszországban például 400 mg/nap folsav szedését javasolják. A lombikprogram elterjedése miatt egyébként jelentősen megnőtt a nyolcvanas évektől az ikerszülések száma, igaz csak a kétpetéjűeké, az egypetéjű ikrek száma évtizedekre visszamenően nagyjából ugyanannyi.

Az eddigi ikerkutatások eredményeiről is hallhattak az érdeklődők. Például megtudhatták, hogy ezer brit iskoláskorú ikerpár vizsgálata alapján a kutatók megállapították: a gének nagyobb szerepet játszanak a tanulási fejlődésben, mint a tanárok, iskolák vagy az otthoni családi környezet szerepe. A felnőtt lakosság 15 százalékát érintő zsírmáj, amely a májzsugor és a májrák rizikótényezője, viszont szinte kizárólag a környezeti hatásoktól az életmódtól függ.
A nyaki ultrahang vizsgálat például jó apropó volt, hogy az előadók elmondják: az eddigi kutatások eredményeiből kiderült, hogy a szélütést is előidéző nyaki ütőér-meszesedés 67-77 százalékban genetikai okai vannak. De azt sem tudják sokan, hogy az elhízás is 75-81 százalékban örökletes, tehát az, hogy valaki diétázik, sportol, egészséges élet módot él az valójában csak 19-25 százalékban befolyásolja, hogy kövér-e vagy sovány.

Nagyon különböző, hogy ki mennyire bírja a fájdalmat. Az ikervizsgálatok alapján kiderítették, hogy a környezet jelentősen befolyásolja a fájdalomküszöböt. Azt is megállapították, hogy fájdalomtűrés az öregedés előrejelzője is, ugyanis idővel egyre kevésbé viseljük el a fájdalmat. Ugyanígy jelzi az öregedést a kreativitás is, amely 43-67 százalékban öröklődik. A nemek között viszont jelentős eltérés van a fizikai erőnlétet illetően, ugyanis az ikervizsgálatok alapján ez a férfiakban sokkal örökletesebb (80 százalék), mint a nőkben (28 százalék).

Bár sok történet szól arról, hogy létezik az ikrek között egyfajta telepátia, kutatás ezt még nem igazolta, annak ellenére, hogy egy ausztrál vizsgálatban az ikrek 55 százaléka említette azt, hogy életében legalább egyszer tapasztalt ilyen jelenséget. A pénteki rendezvényen sem sikerült bizonyítani az ikrek közötti telepátiáról szóló közhiedelmet.

Az előadás végén a radiológus testvérpár elmondta, hogy jelenleg is folynak vizsgálatok, a SE Pulmonológiai Klinikán például az alvászavarokat kutatják, és előkészítés alatt van egy MR-vizsgálat, mely során szeretnék a deréktáji gerinckopást is figyelni, és azt, hogy mindezek hogyan függnek össze egymással és a depresszió kialakulásával. A Tárnoki fivérek egyúttal kérték, hogy mindazok az ikrek, akik szívesen részt vennének hasonló vizsgálatokban, regisztrálják magukat és jelentkezzenek náluk, a tarnoki4@gmail.com e-mail címen.