• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Elhunyt Alföldi Lajos bakteriológus, az MTA rendes tagja

Hírek 2021.11.03 Forrás: MTI
Elhunyt Alföldi Lajos bakteriológus, az MTA rendes tagja

Életének 95-ik évében hunyt el a mikrobiális genetika elismert kutatója, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutató professor emeritusa.

Életének 95-ik évében, október 31-én, vasárnap elhunyt Alföldi Lajos, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, orvos, bakteriológus, a mikrobiális genetika elismert kutatója, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutató professor emeritusa - tudatta az MTA szerdán.

Alföldi Lajos a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán, majd a Szegedi Orvostudományi Egyetemen tanult, ahol 1951-ben szerzett diplomát. Diplomájának megszerzése után a Szegedi Orvostudományi Egyetem Mikrobiológiai Intézetében kezdett el dolgozni, ahol 1958-ban docensi kinevezést kapott.

1971-ben az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetének igazgatója lett. 1978 és 1988 között egyben a kutatóközpont főigazgatója is volt. 1993-ban kutatóprofesszori megbízást kapott. 1994-ben a József Attila Tudományegyetem díszdoktora lett.

Pályája során dolgozott a párizsi Pasteur Intézetben, a berkeley-i Kaliforniai Egyetem Víruslaboratóriumában, valamint a Gif-sur-Yvette-i CNRS Enzimológiai Laboratórium vendégkutatójaként.

Alföldi Lajos 1955-ben védte meg az orvostudományok kandidátusi, 1972-ben pedig biológiai tudományok doktori értekezését. 1982-ben megválasztották az MTA levelező, 1990-ben pedig rendes tagjává. A Szegedi Akadémiai Bizottság és a Genetikai Bizottság munkáját segítette. Részt vett a Theoretical and Applied Genetics, illetve a Biologisches Zentralblatt című tudományos szakfolyóiratok szerkesztőbizottságainak munkájában. Tagja volt a Magyar Biokémiai Egyesületnek, a Magyar Genetikusok Egyesületének, a Magyar Biológiai Társaságnak és a Magyar Mikrobiológiai Társaságnak.

Kutatási területe a mikrobiális genetika volt. Első munkáiban Ivánovics György munkatársaként kidolgozta a B12-vitaminhoz kapcsolódó értékmérések és a nagy hatású B12-vitamint tartalmazó májkészítmények előállításának módszerét. Nevéhez fűződik a megacin, egy új bakteriocin leírása. Az általa megfigyelt relaxációs E. coli baktériumtörzsek aminosav-érzékenységének eredetével foglalkozott, valamint elsőként írta le egy baktérium, a Bacillus megaterium protoplasztfúzióját. A 2000-es években a baktérium karakterizációjára és megacintermelésének vizsgálatára fókuszált.

Alföldi Lajos 1985-ben állami kitüntetésben részesült a mikrobiológia és a genetika terén elért eredményeiért, tudományos iskolateremtő és tudományszervező tevékenységéért. A Manninger Rezső-emlékérem és a Jancsó Miklós-emlékérem kitüntetettje. 1992-ben vette át a Szegedért Alapítvány természettudományi díját - olvasható az MTA közleményében.

 

Kapcsolódó hírek