Válaszok a leggyakoribb szülői aggályokra az oltásról

Bár a koronavírus elleni oltásokat eleinte csak felnőtteknek engedélyezték, az idő és a vizsgálatok előrehaladtával világszerte fokozatosan szélesedik azok köre, akiknek már elérhetők a vakcinák. A következő korcsoport az 5–11 éveseké lesz, és mivel kicsi gyerekekről van szó, a szülői aggodalom érthető módon még azokat is óvatosságra intheti, akik egyébként tisztában vannak azzal, hogy a vakcinák biztonságosak és hatékonyak.

Egy amerikai epidemiológus, Katelyn Jetelina elsősorban onnan ismert szélesebb körben, hogy rendszeres hírlevélben tájékoztatja a laikus érdeklődőket a legfontosabb járványügyi fejleményekről, és gyakran igyekszik megválaszolni az átlagembert érdeklő koronavírusos kérdéseket is. Most amerikai adatok alapján összegyűjtötte a válaszokat a gyerekek oltása körüli nyolc leggyakoribb szülői aggályra. Mivel a válaszok gyakorlatilag a gyerekek oltásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalók tömör összefoglalóját adják. Ezeknek a kivonatát az alábbiakban mi is ismerteti röviden a Telex.

1. Hatékony-e a gyerekeknél a vakcina?

Abszolút. Az elsőként engedélyre számító Pfizer–BioNTech-vakcina a klinikai vizsgálatok során 90 százalék fölötti hatásosságot mutatott a tünetes fertőzések megelőzésében. (A 12–17 évesek a felnőtt adagot kapják, az 5–11 évesek annak az egyharmadát, de mindenki két adagot, három hét különbséggel.)

Súlyos betegség egyetlen tesztalanynál sem alakult ki.

A vakcinák a manapság leginkább terjedő delta variáns ellen is hatékonyak.

2. Előfordulhatnak mellékhatások?

Leginkább enyhe vagy közepesen kellemetlen oltási reakciók léphetnek fel, nagyjából úgy, mint a felnőtteknél is: láz, fáradtság, fejfájás, hidegrázás, hasmenés, ízületi és izomfájdalom.

Több gyereknél lépett fel oltási reakció a második, mint az első oltás után után.

Ritka reakció lehet a nyirokcsomó-duzzanat és a bőrérzékenység.

A teljes összeállítás a Telexen olvasható.